Feltámadás:
Ember illatot éreztem a házamba, próbáltam nem felfigyelni rá, reméltem hamarosan elmegy de csak egyre közelebb jött a fő folyósón és nem tántorodott meg, csak ment előre ahol a búvó helyem volt.
Ez a kastély 1700as évek óta az én tulajdonomba állt és az óta nagyon nem mozdultam ki, csak egy évben egyszer, hogy megtanuljam az új dolgokat a világba és hogy ne essek ki a ritmusból. Bármikor előfordulhat, hogy ki kell mennem a valóságba és nem fedhetem fel magam. 20 évente új személyit csináltatok más-más vetezék és kereszt névvel, nehogy valaki megtaláljon a régi időből.
A kis kuckó ahová elbújtam szükös volt még a 160 cm-mel is. Rövid lábaimat szorsan egymáshoz helyeztem és koncentráltam hogy a szuper hallásommal meghalljak mindent. El kezdtem gondolkozni hogy inkább el kéne ijesztenem de nem volt elég merszem hozzá. Az alak egyenesen felém sétált és egyszer csak kinyilt az ajtó. A lábát néztem és próbáltam túlvészelni a sokkot és a halál félelmét. 900 éve élek de még mindig félek a haláltól. Nem sok mindenki tudja h öljön meg minket de ő lehet tudta, de ezt sosem tudom meg mivel egy férfi kéz jelent meg a szemem előtt és váratlanul egy meleg erőteljes férfi hang rámparancsolt
- Odeje lenne kijönni az élők közé Lady Ana.
Évszázadok óta nem hívtak így, voltak időszakok mikor vissza vissza vettem régi keresztnevem de annyi idő telt el az utolsó ehhez hasonló cselekedetemhez hogy ettől a megszólítástól megdermedtem. Felnéztem az alakra és ismerős vonásokat véltem felfedezni rajta. A kép az emlékeim közül előbukkant és rájöttem. Az igaz és egyetlen szerelmem állt előttem vámpír valójában.
YOU ARE READING
Magány
FantasySétáltam a hatalmas sötétbe burkolt kastélyba. 900 éve élek a földön és ennek a legtöbb részét a testvérem nélkül kellett élnem elszeparálva a társadalom többi részétől. Igen ahogy a koromból is látszik nem egyszerű ember vagyok hanem természet fele...
