Titkaim verseimben

Romantikus verseim

Szemeid varázsa

Szemeid varázsa úgy elcsábít,
Oly szép barna, annyira elkábít.
Elkábítasz mint méhet a virág,
Ha nem vagy velem, összetör bennem egy világ.

Szemeid varázsa úgy megtetszett,
Olyanok mint egy portré ami megfestett.
Megfestett mily szépséggel,
Benned mindig bíztam, semmilyen kétséggel.

Szemeid varázsa oly gyöngédség,
Szeretet, báj, törődés.
Törődesz Te velem, gyöngéden,
Mi ketten vagyunk, e szerelem jegyében.

______________________________________

                               Adj egy okot

Adj egy okot, hogy megcsókolhassalak,
Hogy ajkaimmal megkóstolhassalak.
Csókot adnék, mily tüzeset,
Hogy csak a levegővétel adjon ütemet.

Adj egy okot hogy megöleljelek,
Hogy karjaimmal megérintselek.
Forró ölelést adnék én, de mégis oly lágyat ..
Ezzel mutatnám az irántad érzett vágyat.

Adj egy okot hogy szívem megdobbanjon,
Hogy a bennem lévő jég, felolvadjon.
Felolvadjon hát, mindörökre
S ez úgy történjen meg mint egy, mesekönyvben.

Adtál nékem okot, nem is keveset,
Jót s rosszat, szebb tán nem lehet.
Adj még ezer okot az örömökre,
S ez legyen az ami minket összekötne.

_________________________________________

                               Élet

Az élet oly sivár és keserű,
Néha napján oly szép és derű.
Keserű hogyha nem vagy vélem,
Derű hogyha nevetsz nékem.

Nevetsz nékem, oly bájosan,
A szemem is menten lángra lobban.
Szeretném hogyha velem lennél,
Hogyha a karjaimból soha el nem mennél.

Soha el nem mennél, s lágyan ölelnél,
Minden lépted, rezzenésed én követném.
Követném a szememmel, olykor a kezemmel,
Csak azt kérem, hogy rám soha ne neheztelj.

____________________________________

Szemeid

Nézem a szemeid,majd elveszek bennük,
Úgy érzem nekünk már nem kell sehova mennünk.
Nem kell mennünk,hisz egymásnak vagyunk otthonai,
Hol megnyugszunk, és nem kell semmin változtatni.

Nézem és nézem,olyan mint a kávé kis tejjel felöntve,
Te vagy aki a szívem üresség betömte.
Oly gyönyörű vagy kedves,nem is kérdés,
Csak legyél velem örökre,mondd,ugye nem nagy kérés?

Elvesztem most már teljesen,bevallom,
Az ígéreteimet néked mind betartom.
Nem hagylak el,és nem csallak meg,
Hisz a szemed varázsa fogott meg.

_________________________________________________________

Táncolj

Táncolj az élet peremén,hol senki nem lát,
ahol csak te vagy és nincs fájdalom már.
Fájdalom mi elnyomott,az elveszett időért már kár.
Pördülj egyet,majd tárd ki karod,
mozdulj,ne késlekedj,tégy te is így ha akarod.

Ha akarod,tiéd lehet a világ,
az ahol senki nem bánt téged immár.
Táncolj mintha semmi nem fájna,
tégy úgy hogy boldog vagy,csak nem lehet rosszabb,hátha.
Boldog lehetsz még egyszer, ez jutott nekem mára.

____________________________________________________

Szeress ma

Szeress ma,úgy mint ahogy sose tetted,
nézz a szemembe,hadd hogy megnyugodjon a lelked.
A lelked,mi úgy elfáradt, vesd most rám a pillantásodat.
Barna szemeiddel rám nézel,látom hogy tele van reménnyel.

Szeress ma,úgy mintha nem lenne holnap,
élj most kérlek,élj a pillanatnak.
A pillanatnak ami soha nem tér vissza,
tudod ezaz ami oly nagyon ritka.

Szeress,ölelj forrón most, és ne szólj semmit,
neked minden szeretetem odaadom,nem is akármennyit.
Szeretlek,tiszta szívemből kedvesem,
Te vagy az akit a csöpp szívembe beengedtem.