19.rész "Asszonyom, sajnos bármire van esély.."

4 1 0
                                    

Gergõ és Rebeka balesete tegnap történt.

Õket azonnal kórházba szállították súlyos sérülésekkel. Rebeka anyukája nemrég érkezett haza és a

temetés után egybõl lánya után rohant. Éjszakára haza ment de egy percet sem aludt, ha Rebeka

nem tér magához abba bele bolondul teljesen. Amint lehetett látogatni ott volt egészen zárásig,

velük.

A két fiatalt egy szobába rakták, mind a kettõ gépre volt kötve, eszméletlenek voltak. A folyosó

végén a kis szobába csak az orvosok zörgését, a látogatók aggódó szipogását és az EKG hangját

lehetett hallani.

Rebi anyukája mikor bement hozzájuk, mind a kettõjük kezét megfogta és szinte végig beszélt

nekik Kérlek szedjétek össze magatokat! Erõsek vagytok, tudom! Mindennél jobban szeretlek

titeket, gyerekek! Kérlek ne hagyjatok itt, bele rokkanok., és hasonló szívhez szorító mondatok.

Közben persze mindig sírt.

Rebeka és Gergõ ezt végig hallotta, csak válaszolni nem tudtak. De egymás hangját hallották, így

beszélgetni is tudtak.

- Gergõ, alszol?

- Nem, mi az?

- Nagyon fáj.

- Nekem is.

- Én ezt nem bírom. Fel fogom adni.

- Ne is gondolj ilyenre, ha nekem megy neked is fog!

De ezeket sosem hallotta senki csak õk.

Egyszer csak Rebeka édesanyja, Erika lépett a szobába, egy fehér mûanyag poharat szorongatott.

Kávé volt benne, amit az automatából vett. Szinte azon élt. Enni sem nagyon evett. Mondjuk

érthetõ, hogy nincs nagy étvágya, egyik gyermeke temetésérõl szalad a másik után a kórházba és

azért könyörög, hogy élje túl.

Erika után egy fehér köpenyes, kék ruhás, már ezüstös hajszínû doktor úr lépett a szobába. Elõször

Rebeka ágya széléhez sétált oda. Szemüvegét orra hegyére tette.

- A lányának gerinc sérülése van, agyrázkódást szenvedett, valószínûleg ezért nem tér magához. -

mondta miközben a papírjait olvasta.

- És magához fog térni? -szólt közbe aggódóan a könnyeivel küszködõ asszony.

- Asszonyom, sajnos mindenre van esély. De nem jelentek ki egyelõre semmit.

Az orvos le rakta az papír tömböt, közelebb hajolt a lányhoz szemhéját fel nyitotta majd egy apró

lápával bele világított. Ezt mind a két szemével meg csinálta.

- A pupillareflexek jól. -jelentette ki az orvos.

Át csoszogott Gergõ ágya mellé a papír tömbjével majd lapozott benne.

- Fülöp Gergõ -gondolkodott hangosan az orvos. - Igen meg is van. - jelentette ki – Gerinc

sérülés nála nem fordult elõ. Az orrát el törte a légzsák, éjszaka egy mûtéttel megpróbáltuk helyre

Você leu todos os capítulos publicados.

⏰ Última atualização: Feb 25, 2021 ⏰

Adicione esta história à sua Biblioteca e seja notificado quando novos capítulos chegarem!

Lelkiismeret (BEFEJEZETT!)KIADOTT!!🤩Onde histórias criam vida. Descubra agora