A sorozat gyilkos ( Taekook ) BEFEJEZETT ✅❤

35. The end?

Tae most készül arra hogy fel akasza magát. Ott van Soobin és
2 ismeretlen fiú. - Álj! - kiabáltam de addigra Soobin kirugta a széket Taehyung alól.

- Nee! - Kiabáltam és futottam feléjük. Soobin elkapta a karomat és lerántot a földre. - Engedj már el!!! - Kiabáltam sírva. - Taehyung! Mencsétek már meg!! - Kiabáltam össze vissza. Hirtelen a lábammal megrúgtam ezt a barmot aki egyből a földön kötöt ki. Oda szaladtam V-hez és vissza raktam a széket. De már nem nagyon hatott ez a módszer. Megláttam egy fejszét és azonnal oda szaladtam. A fejszével elvágtam a kötelet és Taehyung lezuhant. Azonnal kezembe vettem haldokló testét és be vittem a házba. Le fektetem az ágyra és sírva hozá bújtam. - Ugye nem fogsz elhagyni Tae? - Nyöszörögtem mellete. - So-Soha nehm hagynálak e-ehl Yo-Yoongi. - Mondta alíg halhatóan. Be jöttek a többiek de nem láttam a másik 2 fiút aki itt volt. - Vigyázatok Taehyung-ra! - Parancsoltam barátaimnak és ki szaladtam a házból. Ki mentem az udvarra de Soobin és a két idióta már eltünt. Körbe néztem de semmit és senkit sem láttam. Ott volt egy faház és oda is be néztem hátha oda bújtak el. Nem voltak bent, de viszont Jungkook és Jimin ott voltak. Haldokoltak.

- Fiúk! - Kiabáltam és oda futottam hozzájuk. Ki voltak száradva mindketten de viszont ébren voltak.
Mozdulni, beszélni alíg tudtak. Hoztam nekik gyorsba vizet és egy kis ételt. Kicsi erővel mindketten megitták, megették.

Ki vittem őket és már mindenki kint volt az udvaron. Ahogy elnéztem Taehyung már jól van. Amikor meg látták egymást nem csináltak semmit. Mind ketten nézték egymás csillogó szemét. Pár könnycsepp után elindultak futva egymáshoz és rá ugrottak egymásra úgy hogy a földön kötötek ki. Sírtak mindketten de Taehyung iszonyúan.
V simogatta Jungkook-ot és úgy feküdtek a földön egymásba gabalyodva.

Rá néztem Jimin-re ő pedig rám. Oda mentünk egymáshoz és jó szorosan megöleltük egymást.

Taehyung szemszöge:

El sem hiszem. Végre. Végre itt van Jungkook velem. És most véglegesen itt lesz velem. Annyira boldog vagyok. Most vagyok egész életemben a legboldogabb. - Szerelmem. - Nyöszörögtem karjai közt. - Itt vagyok mostmár. És most örökre itt is maradok. Veled. Nagyon szeretlek. - Mondta Jungkookie és jobban ölelt. - Énis szeretlek életem. - Mondtam neki. Ekkor ide jött mindenki és megöleltek. Anya és apa is itt voltak. Rájuk néztem könnyes szemmekel ők peddig rám. - Sajnáljuk fiam. Hiányzol nekünk. - Mondta anya. - Ti is nekem. - Mondtam és lehajtott fejel futottam oda hozzájuk egy szoros ölelésért.

- Mostmár végleg boldogok leszünk ugye? - Kérdezte Jungkook és ide jött hozzám. - Igen drágám. Minden újra a régi lesz. - Mondtam. - Az jó. Akkor már gyilkos sem leszel? - Kérdezte. - H-hát, fagyi, izé, meg a csoki az finom, ja igen, fejsze, kés, meg éhes vagyok. Ja és a Banán csokival nyami meg kell pisilni is. - Kezdtem össze vissza beszélni. - Taehyung! Már nem lehetsz gyilkos. - Mondta Jungkook. - Jó de akkor egy utolsót ölhetek? - Kérdeztem bociszemmekel. - Aish Tae.. Jó, legyen! Kit akarsz megölni? - Kérdezte sóhajtva. - Várj! Mutatom. - Mondtam és elindultam a Bokor felé. 

Amikor oda értem kihúztam onnan Soobint és még kettő fiút. - Őket. - Mondtam. - Ta-taehyung be-beszéljük meg jó? - könyörgöt nekem Soobin. - Nem szeretném megbeszélni. - Mondtam nekik és elnevetem magam. - Tae kérlek ne! - Sírta el magát. - Vég - Nevettem el magam ördögien és kivágtam a nyelvüket. - Aish Jungkook muszály megváltozak? Olyan jó embert ölni. - Mondtam nekik. - Már nem ölhetsz meg senkit! - Mondta és elindult a kijárat felé. - Jó akkor többet nem ölök meg senkit. - Mondtam már magamnak mert már nem hallották.

(1 héttel késöbb)

Ezt is kinyírtam. Tanulja meg hogy nem szabad olyat mondani rám hogy te egy gyilkos vagy. Nem vagyok én sima gyilkos! Én egy elmebeteg sorozat gyilkos vagyok. Aminek örülök. Szóval hahahhaha

Amikor haza értem Jungkook már ott volt. - Szia kicsim. Kijönnél egy percre az udvarra? - Mondtam neki. - Aha persze. - Adta meg a választ és már indultunk is ki. Amikor ki értünk kétszeresre nőttek a szemei. - E-ez, Úr istenem Taehyung. - Mondta és könnyek szöktek  szemeibe. Megölelt engem aztán oda futott az asztalhoz ami téli volt csupa finom étellel. A sok virágot megszagolgatva aztán rám nézet mosolyal az arcán. Oda mentem hozzá és letérdeltem elé. Elő vettem a dobozkámat amiben egy gyűrű lapult.  - Mostmár örökre velem leszel? - Kérdeztem tőle. - Úr istenem Taehyung. - Kapta a szája elé a kezét. - IGEN. - Kiabált felém. Fel húztam az újjára a gyűrűt aztán fel keltem a földröl.  - Én sorozat gyilkosom. - Mondta. - Én rendőr fiúm. - Mondtam neki visza. - Legyek újra rendőr? - Kérdezte. - Hátt úgyis kibaszot szexin néztél ki. Szóval Igenn. - Mondtam neki és elnevette magát.- Rendben. - Mondta és megcsókoltuk egymást.
- Nagyon szeretlek. - Csókolt meg újra. - Énis életem. - Mondtam neki vissza és egy puszit adtam szájára.

...
...
...
...
...

Itt a folytatás. Utolsó rész fog következni. 💜
Csak vicceltem. 🤣🤣🤣
Itt még lesznek durva dolgok. 🤣
De lehet hogy befejezem. Atól füg hogy milyen kedvem lesz. 😕🤣
Na mindegy. Puszi
💜💜💜