The one-night affair. Love or business? (Toto Wolff fanfiction)

5

5.rész

Felhajtottam a koktélom az üres poharat pedig letettem a fekete szalvétára, és az üvegtalpon doboltam az újammal. Szándékosan nem néztem az osztrák felé, de a szemem sarkából láttam, hogy engem figyel, és már legalább harmadik vagy negyedik kör italát rendeli. A bosszú édes.

Odajött hozzám Viktor.

- Még egy roundot?

- Ahha.

- Oké. – elvette a poharat, letörölte előttem a pultot, aztán neki látott összeszedni a hozzávalókat. Amíg az italom készült, a teljes testemmel jobbra fordultam a széken keresztbetettem a lábam, visszakönyököltem a pultra és a balkezemmel megtámasztottam a fejem.

Imádtam így ülni a bárokban, ilyenkor végre lazának és felszabadultnak érezhettem magam, csak egy vagány lány voltam a tömegben. És nem a miniszterelnök titkos vérebe, aki állandóan rajtra kész akár egy versenyló.

- Hogyhogy ma ilyen kevesen vannak? -kezdeményeztem beszélgetést.

- Hétfő este van. Ilyenkor gyér a forgalom.

- Egyetértek Garfielddal, a hétfők szarok. – sóhajtottam fel, mire nevetett.

- Az a macska tud valamit, egyet kell értenem vele.

- Óh, igen. – vágtam egy grimaszt, nevetve oldalra pillantottam, és néhány másodperce összeakadt a tekintetünk Totoval.

- Biztos ne bolondítsam meg valami erősebbel az italod? -kérdezte, mire felé fordultam.

- Igen. Bár jó lenne.

- Te tudod. -töltötte ki, és tette le elém egy újabb fekete szalvétával együtt.

- Egy újabb adag. – kacsintott rám, mire felnevettem.

- Köszi Cukorfiú. – mondtam mosolyogva, mire szélesen elmosolyodott, és tovább állt egy másik vendég felé.

Szórakozottan forgattam az ujjaim között hosszú pohárszárat.

- Hello. – állt meg közvetlenül mellettem valaki.

Felnéztem az italból, és kissé oldalra fordultam a széken Toto felé.

- Leülhetek? – kérdezte angolul, de borzalmas osztrák akcentussal, miközben magabiztos de halvány mosolyt villantott, és lazán már szinte macsósan a mellettem lévő üres székre mutatott.

Atya ég, ez fel akar szedni! Atya ég! Isten ma biztosan halálra röhögi magát a vacsora asztalánál, miközben minket néz a Mennyek tévén. Ekkora kicseszett iróniát baszd ki!

Valahol még tetszett is. Hát ha fel akarsz szedni „Mr Szuperséró Fasza Csávó" akkor dolgozz meg érte.

- Számít egyáltalán, hogy mit válaszolok? -egyik könyökömmel a pulton a másikkal a széktámlán támaszkodtam - Nem tilthatom meg, hogy ide ülj. -böktem az üres helyre - Ez egy szabad ország, legalábbis azt rebesgetik. -sóhajtottam fel és beleittam az italomba.

- Tehát szabadon húzzak el a francba? – mire rápillantottam, ő pedig enyhén széttárta a karjait. Elbizonytalanodott.

- Szabadon eldöntheted, hogy leülsz vagy sem.

- Oké. – mire kissé zavarban, de helyet foglalt.

Az italom közben elfogyott. Kissé előre hajoltam, hogy inteni tudjak a mixernek, de megint szembe találkoztam Toto tekintetével.