Együtt az Exatlon után is...

Csörgött A Telefon

A záró buli után 1 hónappal:
Dávid szemszöge:

Csak teltek a hónapok de én még mindig egyedül vagyok. És ez egyre rosszabb érzéseket kelt bennem. Szóval ez van...
De hagyjuk is...
Az utóbbi időben nagyon elhanyagoltam a sportot. Ezért úgy döntöttem, hogy ma lemegyek kajakozni és úszni is.
Szóval összedobtam egy nagyon egyszerű reggelit, és miután az edzős cuccomat is összepakoltam, elindultam az uszodába.
Nagyon szeretek úszni. Kikapcsol, és eltereli a gondolataimat. Itt nem tud kizökkenteni senki. Még a lányok bamulása sem. Mindegyik olyan feltűnően megbámul de nem érdekelnek. Egyik sem olyan aki felkeltené az érdeklődésemet.
Már éppen szálltam ki a medencéből amikor szembe jött velem valaki.
-Ezt nem hiszem el. Ez meg mit keres itt??? /mondtam halkan miközben Kata közeledő alakját néztem.
-Ohh Dávid téged is látni itt? /vigyorgott rám.
-Te követsz engem? /kérdeztem meg hirtelen.
-Ezt meg hogy érted? /mosolygott. Pontosan tudta, hogy értem.
-Kata ne nézz már hülyének. Pontosan tudod, hogy csütörtökön szoktam lejönni az uszodába. És mily véletlen, hogy csütörtök reggel téged is itt talállak. /forgattam meg a szemem.
-Ajj Dávid ne butáskodj már. Csak szeretném veled megbeszélni a dolgokat/ tette a kezét a mellkasomra majd nagyon közel lépett hozzám.
-Nekünk nincs mit megbeszélnünk. Kérlek hagyj békén/ toltam el magamtól.
-Naaa Dávid. Én kívánlak téged, és tudom hogy te is engem. Szerintem térjünk is a lényegre/ harapta be az alsó ajkát. Majd egyszerűen elnevettem magam.
-Ez vagy te Kata! Tipikus "térjünk a lényegre" ember. Én inkább szerelmes akarok lenni és nem csak egy éjszakás kalandot/ mondtam majd ott hagytam. Nem érdekel. Nem fogom vissza várni tart karokkal azért mert most szingli. Szánalmas...
Ezek után tényleg ki kellet szellőztetnem a fejem... Ki is mentem a Dunára kajakozni.
Minden jó volt. Csak én meg a kajak. Mint ahogy régen a versenyeken. De most nem erre vágytam...
Éppen vittem vissza a kajakom, amikor megpillantottam valakiket. Ohh hát persze... Röplabdás lányokat. Dorka csapatát. A part mellet van a pályájuk. Szerintem addig kint edzenek amíg nem esik a hó.
Már vége volt az edzésüknek amikor a világ leggyönyörűbb lánya sétált ki a pályáról. Dorka kiengedett hajjal szürke pulcsiba és egy fekete edző nadrágban volt. Nem hittem volt, hogy egy edzős cucc ilyen jól állhat valakinek.
Gyorsan eltettem a kajakot majd gyorsan Dorka után futottam. El fogom hívni ma hozzám!
-Dorka! Dorka/ kiáltottam utána.
-Ohh Szia Dávid! /mosolygott rám. Istenem az a mosoly...
-De örülök, hogy látlak/ mondtam mosolyogva.
-Én is örülök. Mit csináltál itt? Kajakoztál? /kérdezte.
-Igen. Ki kellet szellőztetnem a fejem/ léptem hozzá közelebb.
-A sport nagyon jó gondolat elterelő/ kacsinott rám
-Igen tudom/ nevettem el magam.
-Figyelj... Nem tudom, hogy van-e valami dolgod még de... Nem lenne kedved eljönni hozzám? Meghívnálak ebédelni. / vakartam a tarkómat
-De! Nagyon szívesen elmegyek/ bólintott mosolyogva
-Hazamegyek átöltözni, utána pedig akkor felmegyek/ mondta majd elindult haza.

Otthon rekord gyorsasággal öltöztem át, tusoltam le majd raktam rendet. Majd neki álltam Bolognait csinálni, hisz azt viszonylag jól meg tudom csinálni így talán nem rontom el.
Pár perc múlva csengettek is.
-Szia/ engedtem be Dorkát.
-Milyen jó illatok vanak/ lépett be a konyhába.
-Gondoltam egy kis Bolognait csinálok. Remélem szereted/ mosolyogtam rá.
-Imádom/ ült ki egy széles mosoly az arcára.

-Ez nagyon finom volt. Köszönöm szépen, hogy meg hívtál/ mosolygott rám
-Nagyon örülök, hogy ízlett. De gondolom mostmár menned kell. Nem akarlak feltartani/ mondtam szomorúan
-Dehoyg. Egész nap ráérek/ állt fel majd a nappaliba indult.
-Van popcornod? /ült le tv elé majd kezdett el egy filmet bekapcsolni.
-Van/ vigyorodtam el.
Na erre nem számítottam hogy majd Dorkával a tv előtt ülve popcornt eszünk és betakarózva beszélgetünk.
-Ne már??? Ő is meg fog halni??? /dobott be egy kukoricát a szájába Dorka, mikor már az 5. embert készülték lelőni a filmbe.
-Bizony. Méghozzá mindjárt/ bólintottam.
-Pedig tökre jóképű/ vonta meg a vállát.
-Ő?? Bájgúnár! /forgattam meg a szemem
-Csak nem féltekény vagy??? /dobott meg egy kukoricával
-Rá?? Pff ugyan nem/ legyintettem
-Pedig deee/ öltötte ki a nyelvét
-Ó igen?? / majd elkezdtem csikizni.
-Neeee kérlek/ nevetett
-Megkegyelmezek/ mosolyogtam rá
-Éhes vagyok/ terült el a kanapén.
-A Bolognai elfogyott/húztam el a számat.
-Nem megyünk el a mekibe?? /nézett rám iszonyat aranyos arccal.

-Köszönjük szépen/ vettem el a mekis zacskót a lánytól majd oda adtam Dorkának

-Ez a csirkés nagyon finom/ nézett rám.
-Megkostolod? /tartotta felém a szendvicset én pedig beleharaptam. Majd egy krumplit is a számba nyomott.

-Mit csinálsz? /kérdezte, mikor látta, hogy le fotóztam.
-Csak posztolok egy képet, a fél Afrikának elegendő kajáról.
-Jólvan naaa. Éhes voltam/ biggyesztette le a száját.
-Ne harahudj/ mondtam majd hírtelen oda hajoltam hozzá és egy puszit adtam az arcára. Amibe bele is pirult. Na ez igazán jól esett.

david.toth.kayak: Dorka éhes volt... 😂❤️ #ezrengetegkaja @dorka.szabo

liked by: zozokempf, norakiraly, oliver.orban and 5,678 others.

-De jó hogy négy fagyit vettünk/ kanalazott bele az epres fagyiba
-Mondtam, hogy a kettő kevés lesz/ mosolyodtam el
-Nem kostolod meg? /kérdezte
-Nem nem. A csoki a nyerő/ kacsinottam

-Biztos ne vigyelek haza? /kérdeztem az ajtóban
-Hát ha ragaszkodsz hozzá/ mondta Dorka zavartan majd a kocsiba beülve pár perc után nála is voltunk
-Nagyon köszönöm ezt a mai napot/ mosolygott
-Én köszönöm, hogy velem voltál/ mondtam majd azt éreztem, hogy itt a pillanat. Lassan közelebb léptem hozzá majd megfogtam az arcát majd...
CSÖRGÖTT A TELEFONOM. EZT NEM HISZEM EL.
-Mostmár megyek/ mondta, látszólag nagyon kínos lehetett neki a helyzet, majd miután elköszöntem tőle be is ment.

Otthon végig ezen gondolkodtam. Már majdnem volt egy csók. Innen már csak pár lépés kell. Kell nekem ez a lány!