The one-night affair. Love or business? (Toto Wolff fanfiction)

23

23.

Próbáltam visszafogni magam, de így is túl hangosan és látványosan nevettem. Amikor Christian visszaült a helyére velem szemben vigyorral az arcán, kirobbant belőlem a kacagás, és az asztalra borulva az arcom a kezeimbe temetve próbáltam összeszedni magam. Felpillantottam és ő is túl feltűnően röhögött. Mindkettőnknek már a könnye folyt, amikor valaki leült a kettősünkhöz.

- Miről maradtam le? – nézett ránk Irvine.

Cinkosan összemosolyogtam Christiannal, de nem válaszoltunk az írnek.

- Egyébként mit mondott? Mi volt a fedősztori? – ittam a kávémba.

- Csak erre járt és beugrott, és el akart kérni valamit. – mire a kávém a számon az orromon át távozott mert újra felröhögtem.

- Cseszd meg ha kinyírsz akkor te tárgyalsz a ruszkikkal. – mondtam vigyorogva és rámutattam.

- Soha. – hangsúlyozta vigyorogva.

- El akart kérni valamit? Mit? Egy tűzőgépet?

- Semmit mert lesokkoltam. Mondtam neki, hogy jó, amiért ennyi szabad ideje van, és a paddockban flangálhat. Örülök, amiért beugrott, de nincs időm beszélni vele, kérjen időpontot. Jah és a Merci elég tehetős, ezért igazából nekem kéne átmennem hozzá kunyerálni, szóval nem adunk kölcsön semmit. Ha csak nem ad előbb motorokat, mert akkor már tárgyalóképes fél. De szerintem zavarában fel sem fogta. – röhögött.

- Mekkora gyökér vagy. – szólt közbe az ír.

- Az, de ezért most nagyon szeretem. – ittam bele a vizembe.

- Azt tudom Christian minek cseszteti Totot, de te minek szadizod? Azt hittem együtt vagytok.

- Halvány fogalmam sincs miről beszélsz. -bámultam az arcába szemrebbenés nélkül.

- De egy ribanc vagy. – állt fel és otthagyott minkettőnket.

- Ezt az ír szájából bóknak veszem. -haraptam a szendvicsbe, nem tudtam mi baja van Irvinenak velem, de sejtettem, hogy előbb-utóbb úgyis kiböki – Neked mi gondod Totoval? A cégen kívül.

- Ne törődj vele, most rendeztem a számlát.

- Magán biznisz vagy nő?

- Hagyjuk.

- Szóval nő, de rendben. – ettem lelkesen.

- Kedveled? – mire felnéztem.

- Megvolt, jó volt, ennyi volt. Jelentkeznél a helyére? -mire az angol ingerült arcot vágott.

- Nézd, én nem tudom...

- Vicceltem, legyen humorod. Mondtam, nem vagy az esetem. Nyugi.

- Egyébként szerintem kedvel.

- Ezt honnan szeded? -fontam össze a karom magam előtt – Jössz a látnoki képességeiddel -mutogattam a levegőben -, vagy mi?

- Téged nem ismerlek, Wolffot viszont majd tíz éve.

- Képzelem. -nevettem fel gúnyosan.

- Amelyik csinos csajt meg akarja kapni meg is kapja. Lényegtelen, hogy van felesége vagy nincs.

- Magadról is beszélsz?

- Én hülye voltam, amikor Ninát elengedtem és félre kavartam.

- Úgy tudtam úgy jártál ki be az életében, mint valami kibaszott pályaudvarra.