Keverék

3. Rész

Amint megtaláltuk Saraval az osztagunkat első dolgunk volt megkeresni az osztagvezetőt. Mivel az osztagvezető fontos személynek számít így az ő szobája a második emeleten található.

- Gyere, menjünk fel és jelentsük az érkezésünket. - közöltem a tervemet Saraval.

- Nekem oké, de nem kéne előbb tudni esetleg, hogy hol van a szobája vagy, hogy egyáltalán mi a neve?- nézett rám értetlenül.

-Ó ezeket már mind tudjuk. - feleltem egyszerűen. - A neve Jacob Garcia, 25 éves. A családjáról és múltjáról nem sok mindent tudni mivel nem szerepel a nyilvántartásban. Továbbá már öt éve a maffia tagja és azon belül is az egyik legkivállób bérgyilkos. A szobája pedig a 203-as. - vázoltam fel a helyzetet.

- Á, oké akkor már mindent értek. Amúgy inkább meg sem kérdezem, hogy honnan tudsz ennyit róla.

- Ne is!- nevettem el magam Sara reakcióján.

Nem telt pár percbe és már Garcia ajtaja előtt álltunk.

- Készen állsz?- nézett rám aggodalmasan Sara.

- Hát hogyne. Hiszen semmi sem múlik az első benyomáson, á tényleg semmi. - válaszoltam ironikusan. - Hát jó, lássuk. - kopogtam be az ajtón.

- Igen? - kérdezte belülről egy mély hang.

- Uram itt Emily Smith és Sara Turner engedélyt kérünk a belépésre. - válaszoltam a legtisztelettudóbb hangnemben, amiben csak tudtam.

- Tessék. - érkezett belülről az engedély.

Minket Saraval ugyan nem lepett meg semmi mikor beléptünk viszont Garcia arcáról teljesen más tükröződött.

- Uram, én Emily Smith vagyok újonc pont úgy, mint Sara Turner - mutattam itt Sarara - és az edzéstervünkért jöttünk, továbbá jelenteni érkezésünk. - mondtam ki egy szuszra.

- Értem, és miből gondoljátok, hogy tagjai lehettek az osztagomnak? Hiszen nem vagytok mások csak két tini lány. - tette fel a kérdést, jogosan.

- Uram, teljesen biztosan kijelenthetem, hogy vagyunk olyan jók, sőt talán még jobbak, is mint maga az osztagelső. - jelentettem ki magabiztosan.

- Ez esetben kénytelen leszek próbára tenni titeket. - nézett ránk sokatmondóan.

- Állunk elébe uram, de ha jól értesültem az osztagelső az A (akció) csoportba tartozik ezzel kizárva azt, hogy Sara megmérettesse vele tudását, hiszen ő T (technikus) csoportos. Azonban én nagyon szívesen vállalnám a feladatot. - magyaráztam el a helyzetet Garcianak.

- Akkor ez meg is van beszélve. Itt van az edzésterveitek, de arra kérlek titeket, hogy egy kicsit késve érkezettek majd meg, mert előszeretném készíteni a terepet. - Nyújtotta át a papírokat.

- Köszönjük uram és elnézést a zavarásért. - léptem ki az ajtón Saraval együtt.

- Hallod azért az durva volt mikor kijelentetted hogy jobbak vagyunk az osztagelsőnél. - szólalt meg Sara amint meggyőződött róla, hogy hallótávolságon kívülre értünk.

- Figyelj, nem hiába maffia az apám, tudom, mikor kell és mikor nem hazudni és ez nem volt az a pillanat. - válaszoltam neki egy félmosolyra húzva a számat.

Sara ezen már csak elmosolyodott és tovább folytattuk utunkat vissza a szobánkhoz.

- Tudom, hogy mondtad, hogy ne tegyem, de attól még én izgulok. - toporgott előttem Sara izgatottan.

- Figyi tőlem izgulhatsz, csak mások ne vegyék rajtad észre. - válaszoltam - Amúgy meg gyere, mert az edzés pár perc múlva kezdődik. -váltottam témát.

- Nem úgy volt, hogy késnünk kell egy kicsit? - kérdezte.

- De úgy volt, és pont ezért indulunk, most mert míg itt dumáltunk az edzés már elkezdődött. - sétáltam oda az ajtóhoz. - Na, jössz már? - néztem vissza.

- Igen, igen mehetünk. - jött oda mellém és végre elindulhattunk.

Mivel az első edzésünk a kondiban volt (két szinttel lejjebb) viszonylag gyorsan odaértünk, de az edzésből már így is eltelt öt perc. Mikor megálltunk az ajtó előtt, mély levegőt vettem és Saraval a nyomomba beléptünk (az amúgy nagyon menő) terembe.

-Á itt is vannak. - kapta felénk a fejét Garcia. - Róluk beszéltem. - magyarázta a többieknek.

- Tehát ha jól értem Adamnek velük kéne megküzdenie?- jött hátulról a gúnyos kérdést

- Pontosan, Max. - helyeselt Garcia

Először figyelmen kívül hagytam, hiszen már megszoktam, hogy alábecsülnek, de Garcia válaszára hátrafordítottam a fejem.

Max.

Amint megláttam azt az alakot, aki az előbb beszólt bebizonyosodtam róla, hogy ez tényleg az a Max. Igen, aki én és Sara osztálytársa is. Úgy látszott őt nem lepte meg annyira a helyzet, mint engem, de őt is váratlanul érte a dolog. Miután sikerült felfognom, hogy mit is mondott, egyből visszanéztem Garciara és a mögötte álló osztagra.

Max szerint Adamnek kell, velem megküzdenie tehát ő kell, hogy legyen az osztagelső. -De vajon honnan ilyen ismerős ez a név?- gondolkodtam magamban. - Tudom. - Adam volt az, aki Max-el beszélt valami fogadásról. Tehát pont, úgy ahogy Max, Adam is egy suliba jár velem és Saraval.

- Uram, ugyan a maffia tagja vagyok, és ez nem azt jelenti, hogy tisztességes embert nevelnek belőlem, nem szokásom nálam kisebbeket, ráadásul lányokat bántani. - lépett előre egyet a sorból egy fiú... valószínűleg Adam.

Ahogy elnéztem lehetett vagy 188-190 cm, éjfekete hajjal és tengerkék szemekkel, khm na meg persze a testalkata. De hova gondolok ez egy maffia, ez már csak természetes. Már távolról észrevehető volt a rosszfiús imidzs, de mégis más, mint a többi, a kiállása tekintélyt és tiszteletet parancsol a tekintete pedig egyszerre volt rémisztő és átható.

- Hidd el esélyed sem lesz bántani. - vágtam vissza még mielőtt Garcia válaszolni tudott volna.

- Rendben van, ezt befejezni. - ripakodott ránk Garcia. - Mivel már most látom, hogy ti ketten nem jöttök ki a legjobban így a többieket kérdezem. Hogy döntsük el, hogy melyikük a jobb?- fordult most az osztag felé.

- Nekem lenne egy ötletem. - lépett Adam mellé egy vele egy magas, szőkésbarnás hajú fiú igazán megnyerő zöld szemekkel és szépfiús arccal. Nem mondom, hogy csúnya lett volna, de engem nem fogott meg annyira, bár ahogy oldalra fordítottam a fejemet észrevettem, hogy Sara nem úgy vélekedik róla, ahogy én. Egy pillantással jeleztem neki, hogy ezt majd még megbeszéljük, amire ő csak egy szemforgatással válaszolt.

Soha nem volt az erősségem ez a lelkizés dolog, de Sara azon kevés emberek közé tartozik, akikben az életem árán is megbízok, és ha kell (de csak akkor, ha nagyon muszáj) megejtek egy két ilyen "szívből beszélő" dolgot.

- Hallgatlak Liam. - szólította fel Garcia.

- Tekintettel arra, hogy Emily újonc bevetésre, egyelőre még nem vihetjük így marad az a lehetõség, hogy egy több próbából álló versenyt tartunk közte és Adam között. - vázolta fel az ötletét (mint Garciától megtudtuk) Liam.

Nagyon kicsin múlt, hogy visszaszóljak neki és elmondjam, hogy nem vagyok újonc, de szerencsére Sara megakadályozott ebben csupán azzal, hogy megszorította a kezemet. Ha most elszólom magamat, vagy meg kell mondanom az igazat, vagy valami orbitális baromságot kell kitalálnom, amivel később lebuknék.

-És pontosan milyen próbákból állna ez a verseny? - tette fel Garcia azt a kérdést, ami szerintem rajta kívül nem csak engem, hanem mindenki mást is foglalkoztatott.