Utoljára együtt 1.rész

618 12 2
                                    

Egy hét telt el az éretségik befejezése óta.Sokak megkönnyebülésére a szóbeli vizsgák a vírus miatt elmaradt így ma kellett utoljára bemennünk a Szent Johannába,hogy át vegyük az éretségi bizonyítványokat.Mivel már a bankett utáni nap apu és Cortez elhozta Cortez kocsiját így már azzal mentünk UTOLJÁRA suliba.
-Mehetünk?-kérdezte Cortez mikor beültem.
-Igen.
-Akkor induljunk utoljára.Hiányozni fog ez a kocsi-szólta el magát.
-Mi???
-Eladom.-mondta egyszerűen.
-De miért?
-Hogy legyen pénzünk.....És amúgy is,hogy vittük volna el Párizsban?
-Hát vannak ilyen autó szállító repülők nem?
-Nem Reni nincsenek-röhögött ki-De hidd el-vette komolyra a szót-így lesz a legjobb.Lesz pénzünk közlekedni meg tudunk tömegközlekedéssel is.De amint lesz pénzünk veszünk autót jó?
-Hát....jó.-mondtam szomorúan.Nem azért voltam szomorú mert Párizsba nem lesz autónk hanem azért mert sajnáltam az autót.
Be kanyarodtunk az iskola elé,és Cortez leparkolt.
-Ez nem Kardos helye?-kérdeztem.
-Oooo dehogynem-felelte mosolyogva.
-Sziasztok-értünk oda a szokásos csapathoz.
-Csoki
-Hello.
-Amúgy vágjátok,hogy most vagyunk itt utoljára?-kérdezte Zsolti.
-Ember nemár.Emó már egy órja itt sír.Nem vetted észre?
-Ami azt illeti......nem.-röhögött.
-Zsolti te egy tapintatlan bunkó vagy.-ért hozzánk Kinga.-Bár nem értek egyett Virággal körülbelül semmiben de most igen.Ez most egy szomorú pillanat.
-Jólvan ló gyere sírj a vállamon- nyújtotta a kezeit Kinga felé.
-Az az idő már elmúlt-nézett lesajnálóan Kinga.
-Naaaaa kivégezte el a gimit zéró csajjal?-léptek hozzánk a Rockerek.
-Aha...és Edina mi volt?-érdeklődött Ricsi.
-Shhhhh arról nem beszélünk-suttogott Robi.
-Pedig nagy dobra vertétek.-nevettem.
-SHHHHHHH.-csittegtek egyszerre.
-Amúgy Dináról jut eszembe-kezdett matatni a táskájába Zsolti.-Ezt neki hoztam.
-Mármint Dinának?-kerekedett ki Kinga szeme.
-Ja.-felete hagyagul.A képen egyébként azoknak a fiúknak a képük akivel Edina a 4 év alatt járt.Ott volt Ricsi,Zsolti,Bálint,Rockerek,Macu és a többiek.Mindenki képe alatt volt egy zöld pipa.Azonban középen Cortez feje díszelgett egy hatalmas piros x-el.
-Hát Zsolti.-értelmeztem a látottakat.-Ez nagyon,hogy is mondjam?-kerestem a szavakat.-Kedves?Vagy inkábn bunkó.De nekem tetszik-mosolyogtam.
-Figyeljétek ott jön.Oda a adom neki.-jelentette ki Zsolti és a suli felé igyekvő Dina elé futott.Mi a többiekkel,kérdőn figyeltük,hogy mit reagál.Azonban a várt pofon helyett kedvesen mosolygott és megköszönte Zsoltinak az "ajándékot"
-Jó isten mit csinált vele Neményi-hitetlenkedett Cortez.
-Nem tudom de szerintem ellopta a lelkét és most tudatán kívül van-gondolkozott hangosan Macu.
-Vagy esténként nem az van-nézett perverzen Ricsi- hanem démon üzést tartanak.
-Hülye-vágtam oldalba nevetve.

Behívták az osztályokat a folyosóra.Ott várnunk kellett addig amíg nem szólítottak minket,ugyan is egyesével hívtak be a termünkbe,ahol röviden összefoglalták,hogy sikerült az éretségink. Az a sokat külön ültették tőlünk a vírus miatt viszont Arnoldot hozzánk küldték.Cortezt hívták be előszőr,amit Arnold ki is használt.
-Szia-ült le mellém.
-Szia.
-Hogy vagy?
-Jól.
-Muszáj ezeket a kötelező köröket végig futni vagy rátérhetek a lényegre.
-Mondjad nyugodtan.
-Szóval mondta az ismerősöm,hogy kivettétek a lakást.
-Igen...
-Csak annyit szerettem volna mondani,hogy tőlem messze van ha esetleg a kisbarátod ezen problémázna,de bármikor beülhetünk egy kávéra.Vagy bármi.
-Rendben-mosolyogtam rá.Ekkor kijött Cortez. Arnold azonnal felpatant mellőlem és elmet máshova.
-Mit akart?-ült le most Cortez mellém.
-Csak annyit mondott,hogy a lakásunk elég távol van tőle ahoz,hogy odaköltözzünk.
-Remélem azt tudta,hogy nem ezen múlt.-nézett rosszalóan.
-Hagyjuk ez.Mi volt bent.-tereltem a szót.
-Elmondták az eredményeimet,megkérdezték mik a terveim,meg arról érdeklődtek mikor megyünk Párizsba.
-Miért?
-Hát gondolom tudni akarják mivel,hogy innen mész ösztöndíjjal.
-Mutasd!-kértem tőle el az éretségi bizonyítványát.-A magyar hármas lett -csodálkoztam.
-Ez most jó értelembe érted?-kérdezte nevetve.
-Igen.Határozottan igen.A matek is hármas.Mi van veled?
-Reni 3 hónapig voltam veled összezárva.
-Haha nagyon vicces vagy.Töri négyes?Úristen ki vagy te?-szórakoztam.
-És képzeld.Ötösöm is lett.
-Mi?Miből.
-Tippelj hármat.
-Jóóó de az angol nem számít.
-Most miért?-tettette azt,hogy értetlen.
-Hm nem is tudom-nevettem.Ekkor lépett ki Virág.
-Minenből átmentem-kiabálta.Bár Virágot éppen,hogy át rugdosták minden tantárgyból(kivéve a rajzot) nagyon büszke volt magára.És én is rá.Amígy vártam,hogy sorra kerüljek sorra elkértem azoktól a bizonyítványát akik már megkapták.
Aztán végre én következtem.A terembe belépve Hellert,Mádayt,Kardost,Gazdag tanárnőt és Barka tanárnőt találtam.
-Nos Reni-kezdte a beszédét Heller.-A bizonyítványoddal maximálisan megvagyunk elégedve.Nem véletlenül vagy te az ösztöndíjjasunk.Szeretném ha tudnád bármire szükséged lesz Párizsban,ránk száníthatsz.
-Köszönöm-mogyogtam zavartan.Ekkor Kardos vette át a szót.
-Őszintén szólva Reni,kijelenthetem,hogy pályafutásom során még nem volt dolgom olyan tanítvánnyal mimt te.Nem sokszor láttam eddig azt a csillogást a szemekben amit a tiédben minden órán.Láttam rajtad,hogy érdekel amit tanítani szeretnék.Szóval szeretnék gratulálni a jeles magyar éretségidhez.
-Ötös lett?-hitetlenkedtem.
-Igen-biccentett büszkén.Kardos után Gondos tanárnő,Barka tanárnő is elmondta az eredményeimet.Kiléptem az ajtón,azonban Kinga egyből nekem esett.
-Mutasd!-tépte ki a kezemből a frissen megkapott bizonyítványomat.-Magyar ötös,Matek ötös-motyogta magába.-Földrajz négyes...Micsoda?Történelem ötös?Az,hogy lehet?
-Mert neked hanyas lett?
-Négyes-dühöngött.-De az nem lehet.-és már indult volna be a terembe.
-Kinga szerintem nem jó ötlet.-szóltam után.Ekkor mérgesen visszanézett.-Úgy értem-kezdtem-az éretségiket általában kétazer vagy háromazor is átszámolják....szóval.....szerintem minden stimmel.-mondtam ki félve Kinga haragjától.Nem reagált semmit,ezért lapítottam.Kis idő múlva Gábor is kilépett a termeből,így végeztünk.
-Halljátok!-kiabált Ricsi.-Most vagyunk itt utoljára.Kéne valami maradandót csinálnunk...
-De hát pont azért húztunk feladatokat nem?-kérdezte Virág.
-De Emó,azért húztunk,viszont a vírus miatt nem mindenki tudta teljesíteni.Mit csináljunk?-csillant fel a szeme.
-Írjunk alá valami-ötletelt Zsolti.
-Mondjuk az ajtó félfát?-kérdeztem.
-Ez az Reni.Ezt már szeretem-veregetett válba Zsolti.Az egész iskolát felforgattuk egy filcért,majd Virág benyögte,hogy nálla végig volt.Megvártuk amíg mindenki elmegy(a búcsúzásra hivatkoztunk,így egyedül hagytak minket)
-Én írom előszőr.-lökött mindenkit félre Andris.
-Neeemm....én-ugrott rá Robi.Lassan de aláírta mindenki a termünk ajtó félfáját.Végül Macu írta alá előszőr,mivel a Rockerek annyit veszekedtek,hogy Macu fogta magát és aláírta előszőr.
-Na ez is meg volt-nézett meghatottan Zsolti.
-Indulnunk kéne-nézett az órájára Kinga.-Mindjárt indulnak haza a tanárok.
-Menjünk-mondtam szomorúan.Szépen....vagy is nem.Mint a birkák kivonultunk az iskolából.Az ajtónál meg kellett álnunk.
-Na most mindenki figyeljen.-kért figyelmet Ricsi.-most utoljára kilépek az iskolából.
-Várj.Felveszem.-emelte fel a telefonját Dave.
-Mehet?-kérdezte.
-Igen.Már megy.
-Jó akkor figyeljetek.-kiáltott majd kilépett utoljára az iskolából.Őt követve mindenki kilépett majd én (utolsóként) becsunktam az ajtót.Pár pillanatig még néztem a becsukódó ajtót és felevelenítettem mennyi minden köt ehez az ajtóhoz.Hogy hányszor mentem b rajta boldogan,hogy hányszor mérgesen és hogy hányszor löktem ki az ajtót csalódottságomban,akkor amikor még Viki az iskola előtt várt Cortezzel a becsöngetésre.A gondolataimból azonban Kinga rángatott ki.
-Renáta te jösz?
-Hova?-néztem rá furán.
-Zsoltiékhoz.Hova figyletél?
-Ööö sehova.És igen persze,hogy megyek.Mikor?
-Most.-felelte mindenki egyszerre.Ezek szerint lehet,hogy az a pár pillanat pár perc volt......
-Renben.Csak még felhívom anyut.-kértem egy kis időt.Egyébként anyu könnyen elengedett.Jó ötletnek tartotta,hogy utoljára még együtt töltsünk egy estét.
-C mehetünk veletek autóval?
-Aha.Gyertek.-válaszolt,majd elindult az autó irányába.
-Akkor ott találkozunk-szóltam oda Kingáéknak,akik azon veszekedtek,hogy tömegközlekedéssel,hogy jutnak el a legegyszerűbben Zsoltiékhoz.
-Menjetek csak.Mi is megyünk amint Dave és Macu belátják,hogy igazam van-felelte.

SzJG a korona idején (Befejezett)Wo Geschichten leben. Entdecke jetzt