Éppen az angol Forma-1 kibeszélőt néztem, ahol Jenson Button „megszakértette" az isztambuli futamot, ahol az én egyetlen tejes fiúm nyolcadik lett és a leggyorsabb körért járó pontot is bezsebelte. Jenson mondatát egy hangos ajtócsapódás zavarta meg, majd a kutyaugatás. Prince, Lando lábának vetődött, majd a brit az ölébe kapta a yorki kutyámat. Igen, az én kutyám, de amióta Landoval együtt vagyunk, Prince-nek csak a fiú létezik.
- Szia, kicsim - hajolt oda Lando hozzám, majd egy csókot nyomott a számra.
- Szia LLL - mosolyogtam rá.
- Hogy tessék?
- Last Lap Lando - kacsintottam rá, majd a nappali felé indultam - nem megyünk el valamerre? Egyedül unalmas volt a hétvége.
- Nagyon fáradt vagyok és megbeszéltük George-al, hogy játszunk ma.
Imádtam a fiúban, hogy ennyire megmaradt gyerek és nem sztároltatja magát, hanem inkább a barátaival játszik, de a futamok és a virtuális élete mellett elég kevés ideje van rám, a barátnőjére.
Lando letette a kutyát, majd elindult a net titokzatos világa felé ahol már Russel várt rá. Mivel semmi dolgom nem volt úgy döntöttem kipakolom a brit ruháit, mert ha rajta múlna, ugyan ezt vinné a következő futamra is és akkor már nem tejes fiú lenne, hanem aludttejes kölyök.
Lando ruháit pakolva a kezembe akadt egy pulóvere, amit még én vettem neki az első közös karácsonyunkra. Mennyi minden történt az óta. Holnap lesz három éve, hogy összejöttünk a Belga nagydíj hétvégéjén a paddockban miközben bőrig áztunk. Azt hittem egy pilóta barátnőjének lenni egyszerű, néha elkíséred a futamra, nézed a tv-ben, de rá kellett jönnöm, hogy amikor éppen nem Han Solosat játszik az Ezeréves sólyommal akkor a gyárban tevékenykedik, de ha mégis lenne egy kis szabadideje azt a rajongói szórakoztatásával tölti. Hirtelen minden apró emlék, közös futamok, karácsonyok és születésnapok az eszembe jutottak és nem tudtam megállítani a könnycseppeket, amik a szemem alján megjelentek. Nem akarom elveszíteni a fiút, de így olyan mintha a bejárónője lennék.
- Kicsim mi történt? - guggolt le mellém az ajtón belépő brit. Csodás látvány lehet, hogy a barátnőd sírva ül a mosókonyha közepén egy pulcsival a kezében.
- Semmi csak eszembe jutott mennyire akartad ezt a pulcsit.
- És mielőtt megvettem volna magamnak, megvetted nekem - mosolygott a fiú.
- Lan - néztem rá - nem akarlak elveszíteni.
- Amina, sosem fogsz, ha rajtam múlik.
- Szinte sosem vagyunk együtt, és amikor itthon vagy a barátaiddal játszol.
- Annyiszor mondtam, hogy gyere el velem a futamokra, de sosem akarsz jönni - nézett rám értetlenül a fiú.
- Persze, hogy nem. Nem akarom, hogy úgy tűnjön, csak pózolni akarok melletted, mert nem így van, de a legtöbb pilóta barátnő a média és a riporterek miatt megy ki.
- Kit érdekel, mit gondol a média. Én tudom, hogy miért vagy mellettem. Na, kelj fel a földről és inkább öltözz fel valami csinosba.
- Miért hova megyünk?
- Meglepetés - puszilt homlokon majd el is ment.
Nem tudom, mire készül a fiú, de amilyen gyorsan csak tudtam rendbe szedtem a fejem és kiválasztottam a ruhát, majd elindultam a nappaliba ahol Lan egy fekete farmerbe és ingben várt.
- Mehetünk? - állt fel a kanapéról - gyönyörű vagy Amina.
- Köszönöm.
Kiléptünk a házból, majd beültünk a McLarenbe és elindultunk, öhm nem tudom hova. Fél órát autókáztunk mire végre megálltunk. Az autóból kiszállva rögtön felismertem az éttermet ahol Lando először bemutatott a családjának. Miután helyet foglaltunk a pincér két étlappal lépett hozzánk.
- Üdv. Szeretnénk egy paellát és a hölgynek egy garnélás salátát paradicsom nélkül. Illetve szeretnénk kérni egy üveg száraz fehérbort. Ne, tudja, mit, vöröset hozzon, ma ünneplünk - mondta a pincérnek, aki mosolyogva felírta majd elindult a konyha felé.
- Honnan veszed, hogy most salátát szeretnék enni paradicsom nélkül? És mégis mit ünneplünk?
- Amióta ismerlek, mást sem mondasz csak, hogy „A saláta csak garnélával jó a paradicsom pedig tönkreteszi ezt a mennyei ételt, mert mindig folyik, Lando ezt nem tudni?" - utánzott le engem a brit - és téged ünneplünk, vagyis minket, hogy mennyire szeretlek. Igaz csak holnap lesz az évfordulónk, de a holnapi napot csak veled akarom tölteni a házban és ennél sokkal kevesebb ruhában - kacsintott.
- Idióta, emberek is vannak.
- És? Szerintem rajtuk sincs mindig ruha - mondta és szerinte ez elég magyarázat volt.
Elfogyasztottuk az ételeket és a bornak a felét amikor Lando a zsebébe nyúlt és egy dobozkát vett elő. Hirtelen megijedtem, hogy ilyen elcsépelt helyen akarja megkérni a kezem, de a dobozt látva tudtam, hogy ez nem egy gyűrűsdoboz.
- Tudod Amina azt hittem, hogy a sok futam és rohanós életem miatt sosem találom meg azt a valakit, akivel leélhetem majd az életem. Aztán jöttél te és a kioktató stílusod és az első nap porig aláztál a paddockban. Szerintem sosem fogom tudni eléggé meghálálni majd Carlosnak és Isának, hogy elhoztak téged Belgiumba. Életem legszebb három évét tölthettem veled és remélem még tízszer ennyi ideig foglak boldogítani. Szeretlek a sok hülyeségeddel és az okos fejeddel együtt és tudom, hogy te is szeretsz és akkor is szeretnél, ha egy csóró brit időjós lennék. És ne aggódj, nem ilyen helyen kérem majd meg a kezed, de arra még várni kell, hogy megszálljon az ihlet a tökéletes lánykéréssel.
- Akkor is szeretnélek Lando, ha egy csóró időjós lennél, de inkább ne legyél, az emberek rosszul járnának - mosolyogtam a fiúra kisírt szemekkel.
Lando a dobozkát kinyitva elém tette, hogy lássam, mi van benne. Egy egyszerű karkötő, egy mindennél többet jelentő mondattal, ami másnak vicces, de nekem a világot jelentette. Ekkor jöttem rá, hogy a fiú bármennyit is lesz, távol én fogom a legboldogabban hazavárni, na, jó talán Prince boldogabban, de az nem számít. Szeretem a brit majmot és akkor is szeretni fogom, ha 50 évesen is egy kismajom lesz, az én kismajmom.
„Milky boy loves you"
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
Remélem tetszik nektek az új rész, főleg neked Amina_Wells, remélem ilyenre gondoltál.❤❤
