The one-night affair. Love or business? (Toto Wolff fanfiction)

36

36.rész

Toto az ajtónál állt és engem nézett.

- Melyik sztoriról tudtál korábban?

- Nagyon jól tűnteted el a fekete foltokat az életedből. Vannak még szaftos történetek a rólad és róla kapott aktákban bőven, speciel ezek nem voltak benne. Egyikről sem tudtam. – Toto végig húzta az ujjait az arcán.

- Ena, én...

- Ne. – intettem le – Fáradt vagyok, kurva sok munkám van, és ez nap maratoni lesz, a holnapról nem is beszélve. Most menj el, és hagyj dolgozni. Szerintem már téged is várnak.

- Látlak délelőtt?

- Nem.

- Akkor ebédeljünk együtt.

- Mondtam, hogy dolgozom. – emeltem fel kissé a hangom.

- Nem kell beszélgetned velem közben...

- Fantasztikusan hangzik! -ironizáltam.

- Jó. Akkor mit szólnál egy vacsorához a hotelem éttermében?

- Hármasban a feleségeddel? -mire csípőre tett kézzel nézett rám.

- Nem akarom megmagyarázni, mert ezeket nem lehet, szánalmas lenne, ha magamat mentegetném. És tudom, hogy azzal még jobban felhúználak, azt meg nem akarom. Csak el akarom mondani, mit gondoltam, éreztem akkoriban, és hogy miért hittem, hogy jogom van ilyeneket tenni.

- Most is azt hiszed, jogod van jól érezni magad bárkivel, aki megtetszik, teljesen mindegy ki vár haza. -közöltem flegmán.

- Az, hogy lefekszem valakivel nem jelenti azt, hogy nem szeretem azt, aki hazavár.

- Csak éppen nem elég neked, amit kapsz. Susienak ebben igaza van. Nincsenek illúzióim meddig leszel hűséges. Szerintem túlértékelt téged. – nevettem fel – Én max. pár hónapot adnék neked. Az újdonság varázsa addigra elmúlik. Tudom, hogy le fogsz cserélni. – mire Toto teljesen megdöbbent.

- Azt hittem hosszabb távra tervezünk. – válaszolta ingerülten.

- Nem én kezdtem úgy ezt a kapcsolatot, hogy benne vagyok egy házasságban, és a negyedik nap megdugtam valakit. -teljesen nyugodtan és kimérten beszéltem.

- Nem, valóban nem, te csak azt hazudtad, hogy lefeküdtél valakivel, ha már itt tartunk!

- Minél többet tudok rólad, annál inkább látom mennyire rövid ideig fog tartani ez az egész. -közöltem higgadtan - És ha most megbocsátasz, dolgozom kell. – nyitottam fel a laptopom tetejét.

Rá sem néztem, tudtam, hogy megint felhúztam az idegeit még ha az arcán nem is látszott.

- Talán hiba volt Julianak felmondani. – dühösen felpillantottam a gépről, az ajtónak dőlve állt karba tett kézzel, és gúnyosanmosolygott – Mégis érdekel? Azt hittem nem.

- Egy szemétláda vagy! Kifelé!

- Ha nem akkor mi lesz? Te fogsz kidobni? – vigyorgott tovább.

Olyan lendülettel álltam fel, hogy a szék a falnak csapódott, rohadt mérges voltam rá. Odacsörtettem, megragadtam a karját, hogy kicibáljam az irodából, de lendületből gyorsan átkarolt, az ajtónak szorított és megcsókolt. Amikor elváltunk egymástól, megsimogatta az arcom, és újra megcsókolt. A karjaiba simultam, a kezünk egymás testén kalandozott. A szemébe néztem, láttam, hogy teljesen bekattant.