– Nem.
– De.
– Nem.
– De. Ez nem vita tárgya, Barabás! – kiáltotta.
– De...
– Nem érdekel, akkor is kórházban a helyed.
– De nem kell hozzá díszkíséret – méltatlankodott.
– Márpedig ezek után nem engedlek vezetni.
– De már semmi bajom – próbálta meggyőzni Kolnayt.
– Persze. Nyilvánvalóan azért öltöztetlek én, mert olyan rohadtul semmi bajod.
– Volt már hasonló. Öt perc múlva fel tudok majd kelni.
– Mi az, hogy volt már hasonló? – kapta fel a fejét ijedten. – Mikor?
– Pár hete – felelte.
Barabás tizenöt perccel később sem volt képes lábra állni. Kolnay türelme elfogyott.
– Kende. Kórház. Most – közölte, majd karjaiban vitte az autóig. Száguldott a kórház felé.
Nem értek oda.
YOU ARE READING
Harmincegy adag angst (PUF)
Fanfiction„Írjál szépen 31 angst százszavast" - kérte tőlem Rebi. Én pedig szót fogadtam. Figyelmeztetés: kedvenc Pál utcai fiúk karaktereinket válogatás nélkül kínzom (testileg-lelkileg), illetve ölöm meg. Ennek tudatában olvasd! Ha nem riasztottalak el, jó...
