One

20 1 1
                                    

"Elegem van már mindenből és mindenkiből"

Kedves naplóm,
Azon imádkozok, hogy senki ne találja meg ezt a naplót. Esetleg csak a halálom után. Ez az a napló, ahová leírom az érzéseimet és az életemet. Ami nem olyan, mint egy meleg, napsütéses nyári nap. Az életem olyan, mint egy viharos őszi nap. Zavaros, sötét és hideg.
Ma van az eslő nap a suliba. Gyűlölöm az iskolát. Hat új diák érkezett ami osztályunkba. Három lány és három fiú. Szimpatikusak a srácok, az egyik lányt kivéve. Keveset takar a ruhája. Nem akarok ítélkezni, de ez kicsit sok. Összebarátkoztam a három lánnyal. Eddig csak két legjobb barátom volt, egy fiú és egy lány. Egy kis "bandát" alkottunk mi így hatan. Közel ültünk egymáshoz, hogy órán és szünetbe is tudjunk beszélgetni. Van két lány az osztályba, akiket ki nem állhatok. Nagyon pletykásak, mindenkit kibeszélnek. Velük sose barátkoztam, őszintén nem is fogok. Még akkor se, ha ők lennének az utolsó emberek a bolygón. A többi lány és a fiúk viszonylag normálisak. Kint eléggé hideg van, alig vártam, hogy vége legyen a tanévnyitónak. Az osztályfőnöki óra után végre hazamehettem. Habár vártam, hogy vége legyen a napnak, utálok haza is jönni. Itthon se jobb a helyzet. Anya nagyon sokat iszik, apu pedig nagyon sokat dolgozik. A két tesóm is elviselhetetlen, de a bátyámat egy fokkal jobban szeretem. Amint hazaértem fel akartam rohanni a szobámba, de sajnos ez nem sikerült. Anya a nappaliban volt és ivott. Ilyenkor mindig sír és képes szétverni a házat. Apa ezért sincs szinte sose itthon. Megértem őt. Nehéz anyával együtt élni. Nem mintha a tesóim nem tennének rá egy lapáttal. A nővérem rengeteget bulizik, a bátyám szinte sosincs itthon. Én is igyekszek minél kevesebbet itthon lenni, dolgozok és a barátaimmal lógok.
Összetakaritottam, lefektettem anyát és felmentem a szobámba tanulni. Este hallottam, hogy apa hazajött. Nem megyek ki köszönni mert már túl késő van. Mennem kéne aludni. Majd még írok, naplóm.

Aznap még hallotta, hogy a szülei veszekednek. Fülhallgatóval a fülében feküdt be az ágyba, de még a tömbölő zene sem nyomta el a gondolatait és az érzéseit. Halkan zokogva, zenével a fülében aludt el aznap éjjel. A testvérei nagyon későn értek haza, mit sem sejtettek az otthon zajlott eseményekről. Nyugodt szívvel, fáradtan dőltek be az ágyukba várva a következő napot, hogy még többet szórakozhassanak.

Sziasztok! Mint látjátok ez egy új, komoly történet lesz. Lesznek rövidebb és hosszabb részek. Remélem tetszeni fog nektek, írjátok le a véleményeteket.
Arra gondoltam, hogy néhány rész írásában segíthettek nekem. Több lehetőség közül lehetne szavazni, hogy mi történjen a következő részekben. Mit gondoltok erről? Tetszene így, vagy nem?

You've reached the end of published parts.

⏰ Last updated: Apr 06, 2022 ⏰

Add this story to your Library to get notified about new parts!

It's not a happy storyWhere stories live. Discover now