The one-night affair. Love or business? (Toto Wolff fanfiction)

61

Toto mélyeket lélegezve szuszogott, úgy tűnt nyugodtan alszik, de többször is megrándult álmában. A fejét az ülésháttámlája felé fordította, én pedig a szabaddá vált kezemmel elővettem a zsebemből a telefonom, hang nélkül elindítottam az online streamet, hogy nézhessem az edzést.

Még az első tíz perc sem telt el, amikor Grosjean megcsúszott az célegyeneselőtti utolsó kanyarban és a kigyorsításnál az autó megmozdult alatt, de rosszul korrigált, és a pitwalk falnak csapódva rommá törte a Haast. Aztán még vagy húsz métert tovább csúszott miközben törmelékhalommal terítette be a pályát. Végül a főtribün közepe környékén állt meg kb. egy vonalban a Alpha Tauri garázsával. A következő snittnél bevágták a versenyirányítást, Masit lelkesen beszélt, és mutogatott. Az edzést piroszászlóval leállították. A takarítás unalmas volt pláne, hogy nem tudtam hallgatni a kommentátorokat, a fejem az ablaküvegnek döntöttem. Arra ébredtem fel, hogy a mobil csúszik ki a kezemből, a közvetítés szerint még öt perc volt a Q1-ből, az óra szerint féltizenegy múlt. Nagyot sóhajtva ropogtattam meg a nyakam és vállaimat. Az infúziós zacskó szinte teljesen kiürült. Kinyitottam magam mögött az ajtót, de ahogy megmozdultam az osztrák mocorogni kezdett és bár nehezen fókuszálva, de rám nézett. Kába volt.

- Kérlek... - fogta meg a kezem, és megint küzdeni kezdett az elalvás ellen.

- Ki kell cserélnem az infúziót. – kótyagosan bólintott.

- Jó...

- Engedd el a kezem. – mire hosszan nézett a szemembe, nagyokat pislogva – Toto...Minjárt visszajövök. – bólintott – Jól van.

Óvatosan kiszállt a kocsiból, megmozgattam magam, az autó megkerülése után, behajoltam az utastérbe, lekötöttem a régi zacskót, feltettem az újat, felakasztottam tasakot a kapaszkodóra, bezártam az ajtót. Tornáztam pár mozdulatot, aztán megint visszacsúsztam Toto mögé.

- Aludj...

- Nem vagyok fáradt... - a szeme alig volt résnyire nyitva, láttam mennyire küzd, hogy ne aludjon vissza.

- Pihenned kell...

- Nem... most nem. – megfogta a kezem és az arcához húzta, a feje egy hosszú pillanatra lebukott, de aztán megint nagyokat pislogott.

- Aludj...

- Nem... Ki kell használnom ezt a kis idő... most itt vagy... velem... -motyogta - Nem lesz több ilyen...

- Toto...

- Elcsesztem... - a másik kezemmel simogatni kezdtem az arcát, lehunyta a szemét, és néhány másodperc múlva újra elaludt.

A Q2 javában zajlott még hátra volt belőle kilenc perc, de az eredményjelző szerint Q1 kiesői a szokásosak voltak, Grosjean, Magnussen, Latifi, Russel, Giovinazzi.

Újabb baleset történt. Kvjat 3-as kanyar utáni kigyorsításnál túl szélesre vette a rázókövet mert majdnem teljesen a széléig kiment, megcsúszott, kisodródott a vizes fűre lendületből eltalálta a bal első kerék felével a korlátot. A felfüggesztés és a kerék letört, majd az irányíthatatlanná vált autó füstölő gumikkal, mert gyanítottam az orosz próbált fékezni, menthetetlenül becsúszott a pálya közepére és teleszórta az aszfaltot törmelékkel, kődarabokkal, sárral, fűvel. Újabb piros zászlós szakasz következett. Az edzést tizenegykor folytatták, végül kiesett Kvjat, Raikkönen, Norris, Sainz, Gasly. Már majdnem tizenegy tíz volt. Éppen a rövid szünet ment, amikor halk zajt hallottam az autó teteje felől. És kis szemerkélés alig egy perc alatt szakadó esővé változott. Úgy ömlött mintha dézsából öntenék, és a vízcseppek hangosan doboltak a karosszérián. Toto felriadt, hunyorogva nézett körbe.