Különleges Karácsony 2/2 || Jikook ff ✓

2.rész

A konyhában álldogálva készítem a reggelit és azon gondolkodom, mégis miért van még ilyen messze a karácsony? Vagyis, oké, még hat nap, de az messze van még.

Taehyung léptei csapják meg a füleim, majd be is ér a konyhába, én pedig szinte azonnal le is támadom, mint ahogy az szokásom, ha izgatott vagyok.

-Ki nem találod kivel találkoztam tegnap.-Izgatottan ugráltam a konyhában és hirtelen annyi energia lett bennem, hogy majd' szét durrantam tőle. Taehyung csak mosolyogva vizslatja kerge, de boldog énem, majd végül meg szólal.

-Várj csak, hadd gondolkozzam..ahm, Jungkook?-Néz rám mindenttudóan, mire egy széles mosollyal az arcomon bólogatni kezdek, majd ismét a Kimchit kavargatom.-Amúgy tegnap jött a beugró fotózásra. Nagyon helyes..pasi.-Utal a titokzatos partnerére.

-Ja, tényleg. Vele lógtál utána, nem?-Néztem rá, mire halványan bólogatni kezdett.

-Ahham.-Hát ez rövid válasz.

-Most mi van?-Kérdezem arcát fürkészve, de nem tud megszólalni, csak meg rázza kobakját.-És mi a neve?

-Min Yoongi.-Morogja halkan, majd rám is néz.

-Min Yoongi? Pont úgy hívj...várj! Ő ugyan az a Min Yoongi, ugye?-Esik le, mire csak meg forgatja a szemeit.-Jól van na, csak olyan fura ez most hirtelen.-Sóhajtok egy nagyot.-Ennyi idő után mindkettő fel bukkan. Szerinted ez valami jel akar lenni?

-Jel, mégis mire, te gyökér?-Nevet fel, én viszont komolyan el gondolkodom.

-Mittom' én, csak...-Halkulok el, és azon gondolkodom ezt mégis hogyan lehetne értelmesen megfogalmazni és elmondani neki. Végül végleg csendbe maradok és inkább meg sem szólalok.

-Megyek. Nem akarok el késni, tudod milyen Ji ha kések.-Bólintok egy aprót, majd sietve el vonul és le is zuhanyzik gyorsan. Végül magára kapja a ruháit, és végül el kezdi fel venni a kabátját és a bakancsát is.

-Hé, és beszélgetni mikor fogunk?-Kiabálok utána, mire csak sietve vissza kiabál.

-Este, Jimin, este.-Majd már a házban sem volt. Hitetlenkedve meg rázom a fejem, majd a reggeli után megmaradt koszos edényeket kezdem elmosni. Legalább reggelizett.

Miután végeztem a szobába mentem és fel kaptam magamra egy kényelmesebb ruhát, ugyanis úgy döntöttem, hogy ideje lenne végre be menni a tánc terembe. Végül egy fekete lazább fazonú nadrágra esett a választásom, és egy fehér pólóra. Fel vettem egy pulcsit,  a táskába el tettem a tánc cipőm, majd le mentem az előtérbe és fel vettem a kinti ruháimat.

Mivel nincsen messze a terem és amúgy is imádok sétálni, így gyalogolva tettem meg azt a húsz percet. Ki hagytam egy napot a csoportos próbákról, de azt hiszem ennyiből még nem lesz baj.

Az iskola mellett járok külön táncra, ami igazából csupán csak annyiból áll, hogy pár emberrel be tanuljuk néhány banda koreográfiáját vagy sajátot csinálunk. Attól függ mihez van kedvünk, de van amikor csak egyedül táncolunk.

Be érve a helyre jólesőn sóhajtok egyet és köszönök a többieknek, akik egyesével le pacsiznak velem és utána hagyják, hogy át vegyem a cipőmet és nyújtsak.

-Hé, Jimin! Tegnap nem jöttél.-Ült le mellém Yugyeom, aki szintén az egyetemről jár ide.

-Tudom, tudom..Be néztem a karácsonyi vásárba, meg a Gucciba. Kellett még valami Taehyung-nak.-Magyaráztam.

-Imádom, hogy így szereted Taehyung-ot.-Mosolygott rám, majd végül meg veregette a vállam és velem együtt be állt a kezdő pozícióba, ugyanis lassan mindenki készen állt.

Fel csendül az egyik fiú banda zenéje, majd a saját magunk össze rakott koreográfiáját kezdtük táncolni. Ekkor hirtelen le állt a zene, mire az ajtóra pillantottam. Jungkook állt ott és a tánc csoport alapítója. Mivel éppen egy forgás közepén voltam hirtelen el vágódtam és a csuklómra estem, amiről le horzsoltam a bőrt, mellette pedig szinte azonnal be is lilult a terület.

-Baszki..-Szisszentem fel, ahogy a sebet néztem, ugyanis eléggé megindult belőle a vér.

-Jimin! Jól vagy?-Lépett mellém Yugyeom, mire csak bólintottam egyet, és a segítségével fel álltam.

-Menj és mosd le!-Szólt az alapító, azaz Kai, mire úgy tettem ahogyan mondtam. Mire vissza tértem már mindenki különböző pontokon volt a teremben és vagy ettek, vagy beszélgettek. Jungkook a sarokban ült és éppen nyújtott, viszont egyedül volt. Végig néztem rajta. Pólón keresztül is meg mondom, hogy rohadt izmos teste van, de nem az a nagyon ki gyúrt fajta, hanem a szálkás. Nagyjából 1,79 magas lehet, ezt már a vásáron is meg tudtam állapítani. Arca tökéletes, egy hiba sincsen rajta. Férfiasodott a külön töltött évek alatt és sokkal idősebbnek néz ki, mint mikor utoljára láttam, de mégis gyermeki arca van.

Mintha csak meg érezte volna, hogy őt nézem hirtelen felém pillantott és egyenesen a szemeimbe nézett. A ketyegőm meg lódult és ijedten vettem tudomásul, hogy nem normális reakciót váltott ki belőlem a tekintete. Felé vettem az irányt, majd bizonytalanul álltam meg előtte.

-Szia! Hát te?-Ültem le elé, ő pedig törökülésbe helyezte magát.

-Hallottam, hogy van egy tánc csoport itt, szóval jelentkeztem és fel vettek.-Rántotta meg a vállát.

-Értem.-Motyogtam magam elé.

-Srácok gyertek!-Csapta össze a tenyerét Kai.-Mivel Jungkook még új arra gondoltam, hogy meg mutatjuk neki az egyik saját Koreográfiát, majd meg tanulunk egy újat.-Mindenki bólintott egyet, majd neki kezdtünk a táncnak.

Ahhoz képest, hogy a kikapcsolódás miatt jöttem és egy kicsit lehiggadni, cseppet sem jött össze, sőt. Jungkook jelenléte furcsán hatott rám és nem bírtam maximálisan odafigyelni semmire sem, ráadásul többször is rontottam tánc közben. Végül megkönnyebbülten fújtam ki a levegőt mikor Kai szólt, hogy lehet menni. Le gurítottam egy üveg vizet és át vettem a cipőmet, majd magamra kaptam a pulcsimat és a kabátom.

-Jimin, várj!-Sietett utánam Jungkook, mire értetlenül néztem rá.-El jönnél velem valamerre?-Nézett rám reménykedve, én pedig nem tudtam neki nemet mondani, így hát végül egy étteremben kötöttünk ki.

-És hogy-hogy itt vagy?-Kérdeztem az étel elfogyasztása közben, majd reflexből felé nyújtottam egy falatot, amit ő minden kérdés nélkül be is kapott.

-Hiányoztál.-Nézett rám.-Meg Taehyung is. Amúgy sem volt már ott maradásom, ide pedig szinte kötve vagyok.-Mesélte, miközben most ő nyújtott felém egy falatot, amit be kaptam. Teljesen reflexből jönnek ezek a dolgok, szinte fel sem tűnnek.

-Te is hiányoztál.-Vallottam be neki.-De miért nem kerestél?-Néztem rá.

-Az egyetem és Misha nagyon sok időmet el vette.-Magyarázta.

-Misha? Az ki?

-A barátnőm. Vagyis volt.-Javította ki magát. Kissé szúró érzés keletkezett mellkasomban és nem igazán éreztem magam ezután jól, így hamar be fejeztem a vacsorát, amit amúgy szívesen meg ettem volna.

-Értem.-Fordítottam el a fejem. Jungkook szerencsére többet nem beszélt nekem erről a bizonyos lányról, nekem pedig nem is volt ezzel bajom.

-Gyere. El viszlek sétálni. Ilyenkor tudod, hogy szép a Han folyó.-Fogta meg a kezem, majd maga után kezdett húzni. Nem is igazán érdekelt a táj és a folyó, csupán csak a keze ami az enyémet kulcsolta és amiben az én apró kacsóm el tűnt. Szinte tökéletesen bele illett.

Talán egy órát lehettünk oda kint, mikor is kezdtem érezni, hogy fázok. Így hát Jungkook megkérdezte hol lakom, majd már el is indult arra.

-Kérsz valamit?-Néztem a házra.

-Nem. Lassan mennem kell haza.-Nézte meg az időt, majd el engedte a kezem, ami miatt a hűvös kellemetlenül kezdte csípni azt, és körül ölelte az üresség.

-Akkor jó éjszakát, Jungkook!-Néztem fel rá, ő pedig furcsa csillogással a szemében köszönt el tőlem, majd egy félmosoly kíséretben távozott.