ORANGE | YeonBin ✓

34. - Ne merj hazudni

|BEOMGYU|

- Miért nem veszi fel ez a csicska? - Néztem a telefonomra amin már vagy tízszer felhívtam Kait, de nem képes fogadni a hívásomat. - Te megint a hűtőt fosztogatod? - Álltam meg a konyha előtt és onnan néztem Yunhora, aki csak értetlenül nézett rám, míg lábával becsukta a hűtőt.Amint mondtam, többször nem megyek át hozzá, így inkább amint túlestünk a beszélgetésen, átjöttünk hozzám pontosabban abba a lakásba amit Soobin rámhagyott.

- Alfa vagyok, egész nap tudnék enni.

- Mhm hát persze... - Sétáltam hozzá és egy gyors puszit nyomtam az arcára, majd gyorsan készítettem magamnak kávét, de mire egy kicsit is belekortyoltam, Yunho már át is ölelt hátulról. - Mit szeretnél?

- Nem bújunk össze egy kicsit, hm?

- Lehet róla szó.

- Mit kell tennem, hogy ne csak egy talánt kapjak?

- Csak dőlj hátra, ennyi az egész.Ezt még megiszom, addig várj meg a szobámban, oké?

- Ahogy szeretnéd hercegnő. - Csapott rá a fenekemre, majd meg is indult a szobába, én pedig addig is magamra kaptam a kabátomat és kiültem a hátsó kertben lévő hintaágyra, hogy ott igyam meg a kávémat, tekintetem pedig addig is az Ő házán időzött el.

Szerettem átjárni hozzá és érezni azt a kellemes barack illatot ami körbelengte az egész lakást.Nála mindig minden a helyén volt, ha valami is elmozdult pár miliméterrel akkor egyből visszaigazította.Kicsit tisztaság és rend mániás volt, de nem zavart...Ha bemennék a házába ugyan olyan rend és illat fogadna?De valószínűleg ez mind amúgy sem számítana, mert nem lenne ott.

Csak tudnám miért...
Egyszerűen feldühít.

Egy kicsit még elnézegettem a házat és visszaemlékeztem arra amik ott történtek, de legfőképp arra amikor először szöktem át hozzá éjszaka.

Taehyun...Nem tudtam, hogy pontosan mi, de valami megfogott benne és már az első találkozásunknál úgy éreztem, hogy évek óta ismerem.Tetszettek a szép és nagy szemei, a mosolya és a vörös haja is csak vonzóbbá varázsolta, így tökéletesnek gondoltam.Tudtam, hogy hyung nem igazán díjazná, ha lenne köztünk valami hiszen jóval idősebb nálam és amúgy is a munkatársa, nem igazán jönne ki jól a dolog, de amint az kiderült, ő is ugyan úgy meg akart ismerni.

Titokban beszélgetni kezdtünk és volt, hogy a város egyik távolabbi pontján találkoztunk egy-egy kávéra, sétára vagy moziba és őszintén szólva sosem akartam hazamenni, minden időmet vele akartam tölteni.Ha kellett még a sulit is kihagytam, ő amúgy is tudta igazolni.

Tudtuk, hogy hyung csak hatkor fog végezni, így teljes nyugodtsággal vitt haza és rakott ki a házunk előtt.Nem akartam még elvállni tőle, de ha később hoz haza akkor megvan az esély arra, hogy lebukjunk, így elköszöntem tőle és bementem a lakásba.Persze ezek után még mindig beszélgettünk és egy pillanatra sem raktuk le a telefont, mert nem akartuk megváratni egymást, egyedül akkor válaszoltam neki egy kicsit lassabban amikor Soobin hazaért, de ezt is közöltem Taehyunnal.Ha pedig Binie kérdezett akkor természetesen Kai-al beszéltem, elvégre még vele is együtt vagyok.

Hyung fáradt volt, így gyorsan vacsorázott, fürdött és már ment is aludni, én pedig a szobámban kuksoltam és ecseteltem Taenek, hogy mennyire hiányzik és, hogy meg akarom ölelni, mire csak annyit válaszolt, hogy menjek át hozzá.