a hold és a csillagok | moonbae

O7 - a csillagok alatt 🌙

Mostanában le vagyok törve,

A fű hűvös és kissé nedves, de Kevint ez hidegen hagyja, ahogy elterül a domb tetején.
Jacob hozzá közel telepedik le, de ő elővigyázatosabb, hozott magával egy vastag pokrócot, amit Kevin nem is várt meg, hogy leterítsen.

- Fel fogsz fázni. - Jacob mosolya kedves, mint mindig, de valami más is rejtőzik szája sarkában.

- Csak egy másodperce vagyok itt - ül fel Kevin, és átaraszol a másik fiú mellé. -, és már nem is vagyok a füvön.

Jacob kicsit meglöki, és széthajtogatja a lila szövetdarabot, hogy mindketten elférjenek.

Ez új. Oly' sok álmatlan éjszaka,

- Gyönyörű ma az ég. Minden csillagot lehet látni. - Kevin minden egyes fénylő kis pontot tanulmányoz egy ideig.

- Igen. Gyönyörű. -Jacob fel sem pillant.

Enyhe szél halk susogása töri meg a tücskök zenéjét. Kevin összébb húzza magát, akaratlanul is közelebb kerül Jacob kellemesen meleg testéhez.

- Kicsit fázok. - Kezeit fel-le húzogatja felkarján, mintha az megoldaná problémáját.

Mindez csak azért, mert szerintem téged láttalak.

- Senki se mondta, hogy egy szál ingben kell késő este kijönni. - Kicsit csípős szavai ellenére Jacob kibújik bélelt kardigánjából, és átdobja kettejük vállain.

Kevin még közelebb csúszik hozzá, hogy minél jobban fedje a ruhadarab.

- Írtam egy dalt - mondja Jacob hirtelen. Egész nap ezen gondolkodott.

- Meghallgathatom? - Kevin őt nézi, régóta nem az eget vizslatja csillogó szemeivel.

Jacob kicsit megszeppen a figyelemtől.

- Persze. De nem most rögtön. Rá kell hangolódnom. - Igazából hetek óta a dal érzése markolja gyengéd szívét, de nem meri kimondani.

Kevin mosolyogva visszatekint az égre. Minden olyan tiszta. Sehol egy felhő. A Hold egyre teltebb alakja fénylik a messzeségben sok-sok apró társa mellett.

- Jake - Kevin a fiú vállát szeretné megérinteni, de a sötétben félrenyúl, és valahogy a tarkójába ütközik hideg tenyere. -, juj, bocsi.

Elkapja végtagját, és zavartan motyogni kezd.
Jacob arca lángol, még akkor is, ha a fiú érintése fagyos.

- Hoztam egy lámpást. - Kevin maga mellé húzza táskáját, és kihalássza belőle a fényforrást.

A ruhaboltban az te voltál? Kíváncsi lettem.

- Mikre jók az oszálykarácsonyok, nem igaz? - Elhelyezi a régimódi dizájnnal rendelkező elektromos lámpát a pokróc előtt, és megigazítja válláról lecsúszni készülő kardigánfelét.

Jacob hümmög egyet. Tudja, Kevin a rendkívül helyes Chanhee-tól kapta az ajándékot, aki tisztában volt azzal, Kevin mekkora rajongója a réginek tűnő dolgoknak.

- Tessék, ezt odaadom. - Jacob leveszi saját magáról a kardigánt, és felajánlja felét Kevinnek, hogy bújtassa bele karját.

- Nem szeretném, hogy fázz; rajtad is csak egy póló van. - Kevin nem fogadja el.

- Melegem van. - Jacob nem hazudik, úgy érzi, mintha azonnal felrobbana barátja közelében. Arcába tódult vére, és majdnem izzadt is.

- Nem hiszek neked.