Utálom. Utálom. Utálom.- Milyen hatást gyakorolt rád, amikor először tudomást szereztél arról, hogy összeboronáltak téged és Harry Styles-t? - tette fel a legkevésbé sem érdekfeszítő kérdést a riporter.
Kicsit úgy tettem, mintha érdekelne az, amit mond, és utána keresztbe font karokkal, hatalmas műmosollyal az arcomon válaszoltam neki.
- Mikor először megláttam, akkor ugyanazt gondoltam, mint most. Semmit. Sokszor taglaltam részletesen, hogy csakis barátok vagyunk, és nem érzünk a másik iránt semmilyen szexuális vonzalmat. - mondtam lassan, hogy mindenki fel tudja fogni. - Amúgy is mások az igényeink.
- És mi a véleményed azokról a pletykákról, mik szerint eléggé közeli kapcsolatot ápoltok Sebastian Stan-nel? - kérdezte érdeklődően a papírkötegből.
Sebre gondolva akaratomon kívül mosoly kúszott az arcomra, amit ha akartam volna, akkor se tudtam volna elrejteni a kamerák elől. Már egy hete nem tudtunk találkozni, pedig képzeljetek, volt olyan tökös, hogy el akart hívni randira, csak aztán valami filmes forgatás közbejött. Szóval elmaradt a randi, de azt mondta, ami késik az nem múlik. Na ezt próbáld meg bebeszélni egy olyan embernek, aki a pillanatban él. Lehetetlen.
- Írtam róla egy dalt. - mondtam ki gyorsan, meggondolatlanul. - Vagyis helyesbítek, nem csak róla, hanem az összes közelebbi barátomról. Rajta lesz az albumon, ami két hét múlva fog megjelenni! - próbáltam kínosan menteni a menthetőt, ugyanis gondolom tudjátok, hogy az ilyen interjúkban az énekesek és színészek kilencven százaléka legalább egy kicsit ferdít az igazságon.
Ezt tettem most én is. Csak egy kicsit ferdítettem az igazságon, mivel valóban írtam dalokat, de csakis kizárólag Sebastian Stan-ról.
- Tehát te és Sebastian Stan egy párt alkottok? - kezdett el puhatolózni a nőci, a feltűnően rikító piros színű ruhájában.
- Nem. - mondtam őszintén. - Szoktunk beszélgetni, csak úgy, mint az összes többi barátommal. Tudod, Seb egy nagyon jó ember, és nagyon tisztelem mindenért, amit valaha tett. Évente több alapítványt támogat, és nagyon sokat adakozik a rászorulók javára, ami példa értékű. Mindig maga elé helyezi a szeretteit. Kevesen ismerik igazán jól a személyiségét, sőt nem nagyon enged a közelébe sok embert, de akiket igen, azokról mindig gondoskodik, és mindenkit támogat. - fejtettem ki a véleményemet. - Meg amúgy látták, már félmeztelenül? Egy igazi álom. - haraptam rá az alsó ajkamra.
A terembe tartózkodó kamerások, technikusok, és még a riporter nőci is hangosan felnevetett kijelentésemen.
- Visszatérve a témára, azt mondtad, hogy írtál róla, vagy ahogy tetszik, róluk egy dalt. - változott vissza a hangulat merevre. - Énekelnél belőle egy kicsi részletet?
- Persze. - rántottam meg a vállam. Végülis ez nekem csak promó. - 14 dal van az albumon, mondj egy számot egy és tizennégy között, és amelyik dal számát választottad, abból éneklek egy részletet. - nyitottam meg a telefonom lévő albumot, majd érdeklődést tetettve vártam a nőci választását.
- Legyen a második. - legyintett végül, néhány perc múlva.
Nem kellett sokat keresgélnem, ugyanis alapjában tisztában voltam, hogy melyik ez a dal. A címe nem tudom, kinek mit fog elárulni, de ezt pont Sebastianról írtam, hoppá.
- Can you stay up all night? Fuck me 'til the daylight, 34, 35... - énekeltem el egy sort a refrénből, ami szerintem ígyis elég nyilvánvaló betekintést nyújtott a dal témájára.
A helyiségben levők egytől egyik kérték, hogy folytassam, de én egy mogorva válasszal elcsitítottam őket.
- Ez a dal, ha jól gondolom, a szexről szól. - mondja a nőci vigyorogva. - Ki inspirálta?
ESTÁS LEYENDO
too many songs about you - Sebastian Stan [Completed]
FanficÁllni a színpadon felemelő érzés. Az emberek felnéznek rád, csodálnak és rajonganak érted. Sokan csak azért költekeznek, hogy lássanak téged élőben. Ez nagy szó. Aztán lesétálsz a koncert után és visszacsöppensz a szomorú és kiábrándító valóságba, a...