A nevem Bogdán Zara és 16 éves vagyok. Átlagos tininek tartom magam, átlagos kinézettel. Anyuékkal 2 éve költöztünk Budapestre, azelőtt Debrecenben laktunk. Egy művészeti szakgimnáziumba járok, színházi tagozatra. Egyszerűen élek-halok a színészetért, minden álmom, sikeres színésszé válni a jövőben. Az osztályommal teljesen meg vagyok elégedve és még egy barátot is sikerült szereznem, - bár Ő csak évfolyam társam sajnos -. Név szerint Dorkát és 9.-től kezdve barátok vagyunk. Mivel egyikünk sem az a "mindenkivel barátkozok csak a népszerűség miatt" fajta ezért csak mi vagyunk egymásnak, de ez tökéletesen elég is számunkra. Egymásra számíthatunk és ez a fontos.
Nincs testvérem, egyke vagyok. Anyukámékkal nagyon jó a kapcsolatom, hála istennek és mindent meg tudok velük beszélni. A házunk szerintem normál méretű 6 helységből áll és praktikus a kialakítása. A szobám pedig egész tágas. Imádom minden szegletét. A bútorokat, az ablakokat amiken minden reggel beszűrődik a gyönyörű napsütés, és nem utolsó sorban az ágyamat is, ami hatalmas és nem véletlenül az egyik kedvenc részem a szobából, mivel az egyik legjobb elfoglaltságom az alvás.
A suli úgy 5 percre van a házunktól kocsival, gyalog 10 percre. Személyem a 9.D osztály tanulója , - pontosabban csak volt, mert már év vége van -és imádja az egész társaságot. Amit viszont egyenesen rühellek az a tesi óra. Nem azzal van a baj, hogy nem tudok futni, vagy valamit nem tudok megcsinálni, (mert mindent ugyanúgy megcsinálok mint a többiek) hanem csak egyszerűen nem szeretem és értelmetlennek tartom, helyette lehetne gyakorlati óra, azaz színészmesterség.
Na, szerintem leesett melyik a kedvenc órám. De, most komolyan, gondoljatok bele, mennyire jó érzés kiadni magadból mindent és a színészkedésnek szentelni az egész lényedet. Ahogy felveheted más emberek jellemét, de mégsem vagy disszociatív személyiségű. Ahogy átadhatod magad a szerepednek, az érzelmeknek és átélhetsz egy teljesen más életet. Egy szóval: leírhatatlan. Elmondhatatlanul felszabadító érzés. És az, hogy egyszer dühös, egyszer boldog, egyszer szerelmes, egyszer összetört embert játszol egyszerűen összezavarja az agyad, de elképesztően jó érzés. A lényed kiteljesedik és azt érzed, most vagy egész. Ez egy megszállottság, egy életre szóló dolog.
.
.
.
Sziasztok!
Ez az első történetem, kezdőként, itt Wattpad-on. Nagyon reménykedem, hogy érdekelni fog titeket ez a színészmesterséget körül író történet és velem tartotok, hogy betekintést nyerjetek Zara életébe és annak sajátosságaiba, de nem igazán hétköznapi módon. Xx
Kezdés: 2020. 12. 05 ❤️
YOU ARE READING
Amikor a színészet valósággá válik...
Teen FictionBogdán Zara éli a tizenévesek életét. Imádja a barátnőjét, Dorkát és oda van a színészetért. Éppen ezért is jár a színművészetire, minden álma, hogy egyszer Ő is olyan sikeres lehessen, mint a profik. A pesti Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium...