*Hoseok szemszöge*
-Holnap nincs kedved átjönni hozzám? – kérdezte Jungkook, mikor már a házunk elé értünk, és egymással szemben álltunk. Kérdésétől a szívem hevesebben kezdett verni – nem, mintha eddig nem vert volna hevesen -, és majd' felrobbantam a boldogságtól.
-De, az... jó lenne – mondtam, majd lenéztem ujjainkra, melyek még mindig egymásba voltak fonódva. Akaratlanul is elmosolyodtam. Alig hittem el, hogy az Ő kezét fogom. Már elég régóta bejött a srác, de eléggé elérhetetlennek tűnt, mivel mindig is nagyon különböző volt a személyiségünk.
-Valami baj van? – hajolt lejjebb, hogy láthassa az arcom, mire én csak megráztam a fejem, és mosolyogva szemeibe néztem.
-Nincs – mondtam, majd közelebb léptem hozzá, és szorosan átöleltem őt. Viszonozta az ölelésem, és én már ettől is igazán boldog voltam. Hiszen annyira régóta vágytam már arra, hogy átöleljen engem... megérintsen...
-Ott is alszol nálam holnap? – szólalt meg, ezzel megtörve a közöttünk kialakult csendet. – A szüleim több napos üzleti úton vannak, csak vasárnap jönnek haza. – Elengedtem őt, és belepirultam a gondolatba, miszerint kettesben lehetnék vele a házában egy teljes napon keresztül.
-Szívesen ott maradok éjszakára is – mondtam végül halkan, az ujjaimat tördelve.
-Remélem, hogy hamarosan kevésbé leszel feszült, mikor velem vagy – nevetett fel kissé, mire én csak zavart mosolyra húztam ajkaimat.
-Bocs', csak... nekem ez az érzés nagyon... új – magyaráztam halkan, ő pedig közelebb lépett hozzám, és felemelte a fejem az államnál fogva.
-Semmi baj, ez aranyos – mondta mosolyogva, majd egy rövid csókot adott, és újra ellépett tőlem.
-Akkor holnap idejövök mondjuk... tizenegyre? - gondolkozott.
-Oké – bólintottam mosolyogva, ő pedig intett, amit viszonoztam, majd bementem a házba.
A csellómat azonnal letettem az ajtó mellé, majd kábultan mosolyogva csúsztam le az ajtó mentén.
-Úgy látom, neked boldog volt a karácsonyod – bólintott anyám mosolyogva, miközben kilépett a konyhából... ahonnan pont látni lehetett azt a területet, ahol beszélgettem Jungkookkal... Remek.
-Leskelődtél az ablakból? – vontam fel a szemöldököm, mindent sejtve.
-Hmm... talán – bólogatott egy sort anyám (ez pedig rímelt :DD - í.m), majd leült velem szemben a földre. – Tényleg helyes fiú – gondolkozott el.
-Anya~ - nyafogtam nevetve.
-Jól van, na – nevetett fel ő is, majd mosolyogva kémlelte az arcom. – Na, mesélj! – mondta.
-Umm... - pirultam el azonnal, ugyanis még ki sem hevertem a sokkot, miszerint Jungkookkal eléggé alakul valami, máris el kellett mesélnem anyámnak. – Hát igazából eléggé besokalltam az érzéseimtől, szóval... megkérdeztem, hogy megcsókolhatom-e. Utána ő csókolt meg engem, majd hazakísért, és megkérdezte, hogy holnap alszok-e nála – vázoltam a dolgokat röviden, mire anyám mosolyogva, mindent sejtve felvonta a szemöldökét.
-Szülők? – kérdezte. Egyértelműen rátapintott a lényegre.
-Üzleti úton vannak – mondtam halkan, folyamatosan mosolyogva, és a kezeimet kémlelve.
-Várj itt! – mondta, majd felállt, és ott hagyott.
Értetlenül néztem utána, majd mikor visszaért, hozzám vágott valami dobozt. Lenéztem az ölemben lévő dobozra, és körülbelül olyan vörössé vált a fejem, mint a jól megérett paradicsom.
Anya most komolyan hozzám vágott egy doboz óvszert?
-Imádlak – nevettem fel, mire ő is felnevetett.
♡♡♡
Még egész sokat beszélgettem anyával, majd felmentem a szobámba, ahol elfeküdtem az ágyamon, és fejemet a nagy, szív alakú párnámba fúrtam. Gáz, hogy nekem ilyen párnákkal, illetve plüssökkel van tele a szobám?
Felhúztam a térdeimet, és így konkrétan úgy nézhettem ki, mint egy szerelmes tini lány, akinek visszaírt a crusha.
Úr isten! Én ma komolyan csókolóztam Jungkookkal?... KÉTSZER??? Meghalok...
Erősebben szorítottam magamhoz a párnát. Konkrétan csoda, hogy nem fulladtam meg.
És komolyan elhívott magához, amikor nem lesznek otthon a szülei? Oké... Úristen... Oké... Ááááááá! Nagyon durván szerelmes vagyok!
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de nekem Hoseok karaktere a kedvencem 😂 Meg persze Jihyunt is imádom, de Hoseokról írni valamiért olyan... jó 😂
Ti is imádjátok, vagy csak én vagyok így ezzel? 😂😂😂
2020.12.07. 23:29
YOU ARE READING
The Strings Of Our Hearts /Yoonmin/ /befejezett/
FanfictionPark Jimin egy eléggé félénk fiú. Nem rendelkezik sok baráttal, és ha új közösség tagja lesz, mindig nagyon stresszes. Ez történik akkor is, amikor bekerül a vonós zenekarba, ahol megismer egy igazán különleges személyt, ki segít neki legyőzni a szo...
