1. fejezet

1.6K 73 3
                                    

Amint a forró víz az arcához ért, Xiao Zhan végre érezte, hogy életre kelnek a tagjai.

Alig egy órával azelőtt szállt le a gépe, hogy elrángatták volna egy sajtótájékoztatóra, aztán egy interjúra, még egy interjúra, majd találkozott a rendezővel, és még egy interjú következett... Semmi másra nem vágyott, mint hogy végre bezuhanhasson az ágyába. Már majdnem kilenc óra volt, és ha Felhőzugban lett volna, akkor Lan Wangji már biztosan berángatta volna az ágyba.

Sajnálatos módon az az ember, aki Lan Wangjit játszotta, épp az volt, aki kitartóan meg akarta hívni vacsorázni. Zheng Fan Xingben, Guo Chengben és Yu Binben volt annyi, hogy hagyják békén őt pihenni, de arról a seggfej Wang Yibóról ezt nem lehetett elmondani. Voltaképpen be kellett vallania, hogy ezt saját magának köszönhette. Ő ígérte meg Yibónak, hogy meghívja egy vacsorára, de még mindig nem teljesítette az ígéretét. Többször találkoztak már a forgatás óta a rajongói eseményeken, de valamiért minden alkalom úgy végződött, hogy vagy ő rohant el, hogy utolérje a menetrendjét, vagy Yibo, hogy utolérje a sajátját, és volt egy olyan zavarba ejtő eset, amikor otthon felejtette a pénztárcáját, és a fiatalabb srácnak kellett kifizetnie az ebédjüket.

Ezúttal az Untamed spin-off filmjének forgatása miatt találkoztak, ami főleg Zhen Fan Xing és Yu Bin karaktereire, vagyis Lan Sizhuira és Wen Ningre koncentrált. Xiao Zhant és Wang Yibót is meghívták, hogy szerepeljenek a filmben, hiszen ők játszották a két főszerepet a sorozatban. Meglehet, ebben a kétórás filmben jó, ha tíz percre tűntek fel – de ez még mindig egészen jónak számított, hiszen ez a mozi nem róluk szólt. A tervek szerint néhány nap alatt le is tudták forgatni a jeleneteiket, úgyhogy Xiao Zhan tisztában volt vele, hogy Yibónak és neki rövid idejük van együtt. Valószínűleg a mai volt az egyetlen este, amikor elmehet csavarogni és bekapni valamit a sztárpartnerével.

Amint kilépett a tusolóból, kényelmes farmert és tiszta fehér inget öltött magára. Csak egy gyors, kései vacsorára indultak, de abban azért biztos volt, hogy a sorozat népszerűségének köszönhetően az újságírók reszketve várják, hogy lencsevégre kaphassák a sztárok kamerákon kívüli életét. Már nem léphetett utcára melegítőben, mint akkoriban, amikor még csak egy ismeretlen grafikus volt. Főleg nem, ha amellett a jóképű seggfej Wang Yibo mellett fogják fotózni. Pff!

Leült az ágyára, és elkezdte lapozni A démoni kultiváció nagymestere című könyvet – az eredeti regényt. Persze akkoriban egyszer már átfutotta az eredeti történetet, amikor kiválasztották Wei Wuxian szerepére, de akkor még nem olvasta el az extra fejezeteket. Pedig Xuan Lu, aki Jiang Yanli szerepét játszotta, sokat kuncogott rajtuk és piszkálta őket az extra fejezetek miatt, és megemlítette, hogy különösen élvezte a füstölős jelenetet. Xiao Zhan az extráknak csak a 60%-át volt képes elolvasni, mielőtt érezte, hogy felforrósodik az arca és kiég az agya. Képtelen volt nem őt magát és Yibót képzelni a karakterek helyébe, úgyhogy itt muszáj volt megállnia. Máskülönben nem volt benne biztos, hogy képes lenne elfogadható alakítást nyújtani anélkül, hogy görcsösen összeszorulnának a farpofái, ha bármikor is meglátja Yibót.

De ezúttal a film részben az extra fejezetekből készül majd (nem a füstölősből, azt azonnal betiltanák!), úgyhogy Xiao Zhan elhatározta, hogy végigolvassa.

De ami Yibót illeti, ő késett...

– Zhan Ge*!

Falra festett ördög. Most komolyan, képtelen megnyomni a csengőt? Nem egy olcsó motelban szállt meg, volt csengője, sőt, még telefonja is.

Xiao Zhan kinyitotta az ajtót, aminek keretében persze a vigyorgó Wang Yibo állt – olyan arckifejezéssel, ami cseppet sem illett Lan Wangjihoz. Ironikus módon csak azoknak mutatta meg széles, őszinte mosolyát, akik közel álltak hozzá, csakúgy, mint Lan Wangji. A srác egyszerre volt Lan Wangjis és Lan Wangjitlan.

Yibo belépett a szobába, és azonnal kiszúrta a könyvet.

– A regényt olvasod, Ge?

Xiao Zhan bólintott.

– Gondoltam, a részletekért el kéne olvasnom a juniorok fejezeteit, ha már a forgatókönyvben nincs benne minden.

– Hát persze, ahogy azt Xiao Laoshitól** vártuk. Igazi profi vagy – bólintott Yibo.

– Már megint szivárványt hánysz, Wang Laoshi? Tartogasd a kamerának!

– Baromság, mindig ódákat éneklek neked, még kamerán kívül is. Te vagy az, aki csak a kamerák előtt dicsérsz vagy ígérgetsz, de aztán rögtön elfelejted – tettetett duzzogást Yibo.

– Fejezd be a hülyülést, Bo Di***! – ütögette meg nevetve a karját Xiao Zhan. – Nem indulunk kajálni? Gyerünk, hagyd itt a könyvet!

A két színész egymás vállát ölelve indult kifelé.

__________________

*Ge: idősebb fivérre utaló, jelen esetben kedveskedő megszólítás. Nem csak a rokonságra használják, és rokonságra utaló kifejezésre lefordítani elég kínos lenne a későbbiek fényében.

**Laoshi: szó szerint tanár. Itt tiszteletet kifejező megszólítás.

***Di: fiatalabb fivérre utaló megszólítás, a többit lásd a „Ge" szócikknél.

Kicserélve (Switched) - fordítás [befejezett]Where stories live. Discover now