____ ❝És hallod a csendet, mely mindent körbelengett? A halott némaságot, a pusztuló világot? Nézz magadra, ember... Nem látod, mivé leszel?❞ ❝Sírsz magadért, ember, de ÉRTÜK ki fog..?❞ ... Úgy élünk ezen a Földön, mintha lenne hová menekülni, miután tönkretettük. Mintha lenne egy B tervünk. De nem, nincs még egy bolygó, ahová átköltözhetünk, miután ebből már csak egy kopár, füstölgő, halott valami maradt... Ha meghal, mi vele halunk. Ez a mi egyetlen helyünk az univerzumban. Ez a mi Földünk, a mi otthonunk, aki óvó kezeiben tart, megvéd és táplál minket. Miért nem viszonozzuk ezt? Mindenkinek megvan a lehetősége rá. Igen, még neked is. ♡ Mert lehet, hogy mi csak apró kis hangyáknak számítunk a Földön élő rengeteg emberből... de mégis, néha igazán győzhetnek a kicsik is. Tartozz te is a Kicsik közé, akik nem pusztítják, hanem védik a mi kis világunkat, a Földünket, amelyből születtünk és ahol majd elhullunk. Ne parazita módon, hanem szimbiózisban éljünk a Földdel. ▪▪▪ Főként novellákat, verseket, szösszeneteket fogtok látni ebben a témában. Remélem, talán hatnak majd valamit. ▪▪▪

___ ❝nem kérek szárnyakat, Istenem, csak hogy a lábaim elég erősek legyenek ahhoz, hogy mindig továbbvigyenek...❞ ❝lehunyom a szemem, hátha mire kinyitom, már máshol leszek, egy jobb helyen, ahová nem követnek lelkem démonai...❞ (A Szilánkjaim és a Szívdobbanások c. könyveim folytatása) ___

Finn Alessio G. élete huszadik évében jár, fest, mindene a művészet, és fogalma sincsen, hogyan is kell szeretni. A fiú habzsolja az életet; nem veti meg az italokat, az éjszakákba nyúló mulatozást, s a szép nőket, hiába figyelmeztetik többen is, hogy zendülő életvitele rossz irányba halad, és a végén csalódni fog. Finnek esze ágában sincs megváltozni. Esther H. egészen New York-ból repült az apró városba, hogy három hónapon keresztül segíteni tudjon rég nem látott nagyszüleinek. Itt találkozik Finnel, s rögtön el is zárkózik a fiú összes közeledésétől. Azonban egy este megváltozik minden. Esther új élmények reményében hagyja maga mögött múltját, ám Olaszország több változást hoz számára, mint amire számított. Évek múlva, a világ egy másik pontján, hol nem ugyanúgy énekelnek a madarak, s a csillagok sem úgy állnak, talán mindketten rájönnek majd, hogy nem csak rossz, hanem jó is rejlett abban az 1985-ös bergamoi nyárban. "Nincs szerelem amely ne zokogáson élne És nem boldog a szerelem De a kettőnké kedvesem"

részletes használati utasítás az élet fantázianévre hallgató termékünkhöz. pénzvisszatérítés nincs.

fűre lépni tilos

nem is novellák vagy versek ezek inkább hervadó művirágok.

nem nevezhető versnek, igazából semminek úgymond, agyam által kiszűrt jelentéktelennek tűnő dolgok jelentőséggel felruházva (eddig másik profilomon létezett, átkerült ide, onnan pedig leszedtem.)