megölöm magam eredeti cim: puttyyin xoxo orbikaaa az uj cimet vmi random fanfikciobol loptuk (bocs random fanfikcio iroja) ps. ha nem erted a sztorit az jo mert mi se "Unalmas kezdés, izgalmas, szerelmes befejezés! Megdöbbentő csavarok, 10/9" -sandor

The world had gone to hell long ago, taken over by the vampire race. In order to keep some sort of peace in our land, the Vampire Lords made a consecutive agreement. The rich and powerful humans could survive just as they had been, untouched by the vampires save for the occasional blood collections, or so they thought In reality, we were all under their control. Castles spread out throughout our land, one landing in each city. Each castle varied in the number of vampires residing there, but all of them carried a Lord. The Lords were the ones in charge in every city, whether we liked it or not. The vampires often roam through the city, making sure that everyone was in order and no one stepped out of line. If you stepped out of line, you died, end of story. Even if the rich were still under their control, their lives were still better than the poor. The poorest lives held a much worse fate. The men were to be put to work as slaves, whether that meant serving a specific vampire, or just building their castles, they were slaves. The women were to be pets. Pets were the lowest rank you could have. They were forced into cages that were too small to stand in with collars around their necks. They spent their lives in pet shops, just waiting for the dreadful day that they'll be bought. They were treated like animals, trained into what their master wanted, and punished if they misbehaved. Those who were lucky enough to live through that, we're to be slaughtered for their blood at age twenty-five in an act to make sure that our population would stay steady. I was born into this world. Born into this world full of blood-sucking monsters. Except, I was one of the lucky ones. Was. It all ended for me when I was 12, when I was taken away from the last bit of hope and family that I had left. Ever since then, I've lived in a cage, just rotting away, waiting, dreading for the day that some monster would make me his. This is my life. I am a pet. ~~~ Cover by: @mshacake

Kíváncsi vagy egy félvér történetére? Kíváncsi vagy egy Zukimi nevű lány életére? Ha igen hát tarts velem és elmesélek nektek mindent. Vad kalandok, forró románcok, drámafilmbe illő jelentek és megannyi izgalom. Nézz be egy félvér fejébe és láss csodát...

"-Hé Weasley... -szólítottam meg. -Melyikünk? -kérdezték egyszerre. -George. -néztem rá a bal oldalira. -Honnan tudod, hogy én vagyok George? -kérdezte. -Csak. Tudom. -mosolyodom el. Nem árulhatom el neki. De soha az életben nem tudnám megkülönböztetni őket, ha Georgenak nem csillogna masképp a szeme, ahányszor találkozunk. Szeretném azt hinni, hogy miattam. De nincs az az Isten, hogy valaha többet jelentene neki egy kis Mardekáros lány... "

Ezt a "könyvet" azért hoztam létre, hogyha nincs ötleted itt nyugodtan keresgélhetsz Amivel találkozni fogsz: - angol/magyar lány és fiú nevek karaktereknek - angol/magyar vezetéknevek - városok (országok szerint) - és ha megszáll az ihlet, akkor könyvcímek (ha valamelyik megtetszik írd oda, hogy használni szeretnéd!) Remélem hasznodra lesz ez a könyv, jó keresgélést!

~Befejezett történet~ - Rachel! Bagoly! Itt van két bagoly! - hallotta Draco hangját, s léptei zaját, ahogy lefelé dübörög a lépcsőn. - Engedj be! - dörömbölt a faajtón. *** - Ti melyik házban vagytok? - kíváncsiskodott Rachel. - Griffendél, Griffendél - mutatott először magára, majd tesójára George. - Oh - szontyolodott el Rachel. *** - Ez pedig a tünderúna. De ezekről csak ötödikben tanulunk igazán, most csak megemlítem. A tündéknek hegyes füle van, s meglehetősen bölcsek. Régen sokkal több helyen éltek, mint most - beszélt a professzor. Minden jog J.K. Rowlingot és J. R. R. Tolkient illeti. (Írói megjegyzés: A történetet lezártam, bár a távoli jövőre nézve úgy tervezem, egyszer újra írom az egészet, letisztázva, kevésbé bonyolultan. Másfél éve, amikor nekikezdtem, még nem voltak pontos terveim a végét illetően, csak hagytam magam sodródni az árral. Így kicsit kuszán, de megérkeztem a befejezéshez. Életem első befejezett könyve! Köszönöm mindenkinek, aki olvasta vagy olvassa a történetem! Lilla 2019. december 22.)

A négy bolygó birodalmát zsarnok király irányítja. Az emberek közül legtöbben éheznek és nyomorban élnek, mióta közel húsz éve az előző uralkodó tragikus kimenetelű balesetet szenvedett. Azonban pletykák kapnak szárnyra. Valóban meghalt? Mi van, ha van valaki, akinek a trón jogos öröksége? Figyelem, régi iromány!

Emma mindig is kívülállónak érezte magát a világban, ahol felnőtt. Egy nap azonban rátalál egy varázslatos könyvre, ami nem sokkal később elvezeti őt az Ősi elemek dimenziójába. Hamarosan kiderül, hogy az elemeknek igencsak nagy szerepe volt abban is, hogy Emma végül meglelte igazi otthonát. Megismeri Samuel-t, aki jó barátként igyekszik mindig mellette állni. Sam segít neki beilleszkedni az Akadémiára, ami innentől kezdve a lány új otthonává válik. A hirtelen bekövetkező változások nagyon megviselik lelkileg a lányt. Még inkább összezavarja őt, hogy az Akadémia legbunkóbb fiúja, Kyle - akivel az őrületbe kergetik egymást - mindig megtalálja őt. Szerencsére akkor is, ha a lány biztonságáról van szó. Idővel azonban Emma és társai számára is nyilvánvalóvá válik, hogy ebben a világban közel sincs minden rendben. Kyle bátyját, Andrew-t egy démon támadja meg a saját szobájában. A veszély és a bizonytalan helyzet, amiben találják magukat, szorosabbra fűzi valamennyiük kapcsolatát. Különösen Samuel és Andrew viszonyát. Sajnos ez a különleges kapcsolat az egyensúly fenntartása miatt törvénybe ütköző. Vajon mi lehet ennek az oka? Kitartanak-e mégis ilyen áron az érzéseik mellett? Sikerül-e Emma-nak és a barátainak kézben tartania a világuk egyre zavarodottabbá váló helyzetét? Mi lehet az oka annak, hogy egyre nagyobb számban bukkannak fel démonok? Az Árnyak Könyve rejti a válaszokat.