"-Pontosabban milyen fiúk jönnek be Ash?-nézett mélyen a szemembe. -Én...nem...nem tudom.-nyögtem ki végül. -Valld be, hogy olyanok, mint én.-jött egyre közelebb hozzám. Már az arcomon éreztem a lehelletét, amikor..."

Melissa sosem bízott az emberekben. Mindig is félt attól, hogy ha valakit közel enged magához, akkor összetörik. Apja elől állandóan menekülnie kellett, de most már hivatalosan is 18 éves lett és így elköltözött a legjobb barátnőjéhez, azonban van egy bökkenő. A legjobb barátnője lakótársa, Chris. Tipikus napbarnított, barna szemű, szőke, menő srác, akiért lányok ezrei vannak oda. "- Engedj el különben sikítok- mondtam határozottan, miközben a falhoz préselt. - Nem fogsz. És tudod miért nem? Mert ebben a percben is azt kívánod, hogy bárcsak megcsókolnálak- mondta önelégült mosollyal. Miért van ott az a fránya gödröcske az arcán? Ha nem lenne ennyire helyes, már rég behúztam volna neki egyet."