ChristineHaga0103
- Reads 2,113
- Votes 242
- Parts 20
„A sárkányom kiválasztotta, mielőtt én egyáltalán ránezetem volna. De ez nem jelenti azt, hogy meg is tartom."
A birodalom Sötét Hercegeként mindenki retteg tőlem. A nevem hallatán elcsitul a tömeg, a pillantásomtól térdre hullanak a hősök. A lelkem épp olyan fekete, mint a sárkány, akivel osztozom a gondolataimon. Nincs szükségem senkire. Főleg nem egy mocskos szájú, utcáról rángatott tolvajra.
A lány, Eira... a megtestesült káosz. Hófehér hajával és gyilkos zöld szemeivel úgy fest, mint egy angyal, de úgy harcol, mint egy démon. A Válogatáson nem hajolt meg előttem. Helyette a szemembe nézett, és láttam benne ugyanazt a tüzet, ami engem is emészt.
Kiválasztottam. Nem azért, hogy megmentsem a nyomorból, hanem hogy megtörjem. Hogy harcost faragjak belőle a közelgő háborúra.
De van valami, amivel nem számoltam.
A sárkányom megszállottja lett. És ahogy a dühös vitáink egyre forróbbá válnak, és a fizikai kiképzés határai elmosódnak, rá kell jönnöm egy szörnyű igazságra:
A lány nem fél a sötétségtől. Ő maga a láng, ami képes felperzselni a világomat.
Két sebhelyes lélek. Egyetlen esély a túlélésre.
Vajon megöljük egymást, mielőtt az ellenség a kapukhoz ér?