Mindig is léteztek olyan emberek, akik hittek, és olyanok is, akik nem hittek a vámpírokban. Sosem tudták bizonyítani a létezésüket az emberek, mégis ezernyi gondolatuk volt a vámpírokról, akiket többféleképpen is el lehetett pusztítani. Viszont az igazság közel sem ez volt. Nagyobb erővel rendelkeztek, mint az emberek gondolták. Szinte elpusztíthatatlanok voltak. Főleg Hyunjin, aki új történelmet írt a vámpírok életében. Hiszen éhsége olyan csillapíthatatlan volt, mint még soha senkinek... -Ki van ott? Sikítani fogok... -Mert attól megijedek. - nevetett fel a titokzatos idegen. - Sikíts, ha mersz. Esküszöm, utána ki sem nyitod többé a szádat. Jeongin szemei könnyekkel teltek, majd azok rögtön útnak is indultak. Lassan folytak végig a sós cseppek az arcán, miközben a holtan heverő szerelmét kétségbeesetten figyelte. -Senki nem sírt még a halála előtt. Bár senki nem tudta, hogy megölöm. - gondolkozott el Hyunjin. - Ez így nem élvezetes. Hagyd már abba a sírást. Az csak egy ember. Hyunjin számára minden ember egyforma volt. Egyformán ostoba, s jelentéktelen. Egyedül a lányokból húzott hasznot, hiszen a lányok vérének az íze megbolondította. Minden lány vére isteni volt a számára. Azt hitte, hogy az ő vérüknél finomabb már nem lehet senki vére. Ám tévedett. Idővel rájött, hogy létezik valaki, kinek már vérének illata megőrjíti, nemhogy az íze. És ez a valaki egy fiú volt. Egy fiú, ki rosszkor volt rossz helyen... [2020]

"One mistake develops into other mistakes. can beam and forth fix them one by one?" "Character belongs to chiffon cake" "Photo by fanclubs" The story is purely fictional and contains adult elements. So I hope children under 21 don't read. And I'm open if you want to talk about science to me. There will be many typos and grammar errors. let me know if you find it. thanks.