Az élet különös fintora, amikor egy fiatal, karrierje kezdetén csillogó fiúnak hirtelen a nyakába szakad az apaság nem várt terhe. Főleg, ha ezt az kíséri, hogy kedvese eltűnik a képből. A kétségbeejtő eseményeken szerencsére a szülői segítség tud enyhíteni, ám ezt nem lehet elmondani a bűntudatról, amit az édesapa mellkasában hordoz. Jeongguk sosem gondolta, hogy valaha meg tud majd bocsátani magának, amiért az első néhány évben alig volt jelen gyermekei életében, éppen ezért eldönti, hogy végre teljes mértékben felelősséget vállal az apróságokért és olyan apjuk lesz, amilyet megérdemelnek. Igen ám, de arra nem számít, hogy ez az elhatározás olyan bébiszittert hoz magával, akinek pontosan egy ilyen hozzáállásra van szüksége a megbocsátáshoz. ᴏ̈ʀᴏ̈ᴋ ᴇ́ᴠsᴢᴀᴋᴏᴋ ᴛʀɪʟᴏ́ɢɪᴀ 1. © teliejszaka

A gyerekkori barátság mindig is egy érdekes kérdés volt. Azt gondolná az ember, hogy egy ilyen hosszú ideig tartó kapcsolat alatt teljes mértékben megismerik egymást a felek: kívülről, belülről. MiYoung és Jimin is így gondolták. Még azután is, hogy a hírnév miatt jelentősen megcsappant a találkozások száma. Szentül hitték, hogy a - viszonylag ritkán megeső - telefon beszélgetésre redukálódott kapcsolatuk ugyanolyan erős és sérthetetlen, mint azelőtt. Hogy ugyanannyira ismerik a másikat és tudják egymás minden gondolatát, hiszen semmit sem változtak. Hogy semmit sem hallgatnának el egymás elől és minden tökéletesen ugyanolyan, mint azelőtt. A kérdés csak az volt, hogy egymást vagy önmagukat áltatták jobban? ᴏ̈ʀᴏ̈ᴋ ᴇ́ᴠsᴢᴀᴋᴏᴋ ᴛʀɪʟᴏ́ɪᴀ 2. © teliejszaka

Amikor nem keresel semmit sem kétségbeesetten, akkor talál meg az, amire igazán szükséged van. Ezért is szerette igazán Taehyung és HaRin is az életet. Egyszerűen annak éltek, amit szerettek és azokkal töltötték az idejüket, akiket szerettek. Gondtalanul élvezték a napokat és figyelték, ahogyan minden boldogságba borul körülöttük. Őszintén örültek a körülöttük lévőknek, míg álmaikat sem bujtatták a sarokba. Nem aggódtak és nem kerestek. Ezért is volt meglepő, amikor egymásba botlottak és hirtelen kérdésessé vált, hogy a hőség bőrüket, avagy bensőjüket égeti igazán? ᴏ̈ʀᴏ̈ᴋ ᴇ́ᴠsᴢᴀᴋᴏᴋ ᴛʀɪʟᴏ́ɢɪᴀ 3. © teliejszaka

Egy univerzum, amiben megannyi másik bújik meg. Az elmém mélye, amiben két dologra lelhet az ember: szerelemre és tragédiára. ғᴇʟᴋᴀᴠᴀʀᴏ́ ᴛᴀʀᴛᴀʟᴍᴀᴋ: depresszív attitűd, halál említése, erotikus, erőszakos tartalom. © teliejszaka

Több évezrede már, hogy Koreában a törékeny egyensúly négy hatalom létezésén alapszik. Ez a köztudatba Wiman Joseon és a Négy Égtájőr legendájaként épült be, egy egyszerű esti meseként a piciknek, ami sok mindenre magyarázatot ad. Néhányan viszont ennél földhözragadtabb véleménnyel vannak a dologról. Kim Seokjin magánnyomozó is egy közülük, aki nem igazán hisz a tündérmesékben, sem mítoszokban, ám annál jobban bízik tulajdon szemében és fülében. Érzékei pedig segítenek neki felfigyelni az apró részletekre, amik lassan, de biztosan vezetik az igazság útján. Ellenben Jeon Jeonggukkal, a Nyugat klán örökösével, akinek a négy hatalom legendája a legkevésbé sem merül ki egy egyszerű fantasztikus történetben. Számára a valóságot jelentik. Ám, ennek ellenére is egyre kevésbé tud bizalmat szavazni érzékeinek. Egy balul sikerült vizsga után, szokatlan képek tárulnak a fiatal elé, és nagyon úgy tűnik, hogy semmi befolyása afelett, ezek mikor is jelennek meg előtte. Jeongguk úgy érzi, lassanként az őrület határára sodródik, és csak egyetlen ember van, aki mellett teljesen ki tud tisztulni az elméje. Így, amikor ez a személy egy váratlan esemény áldozatává válik, az örökös nem tétovázik. Szabályokat rúg fel és olyan emberekkel paktál, akikkel más esetben talán soha nem tenné. ғᴇʟᴋᴀᴠᴀʀᴏ́ ᴛᴀʀᴛᴀʟᴍᴀᴋ: erőszak, halál, trágár nyelvezet. © teliejszaka 2020