Nem minden az, aminek látszik. És ez az emberekre is igaz. Nem is gondolnád egy-egy mosoly mögött milyen sötét múlt rejlik..... •IwaOi fanfiction, jó olvasást mindenkinek!•

...-Sosem gondoltam volna, hogy a csillagok helyett téged foglak nézni... -súgtam oda neki, mire kirázta a hideg. -Ez persze nagyon pozitív csalódás... !BEFEJEZETT! !Haikyuu fanfiction! !Yaoi azaz Boyxboy! !Ha nem szereted a BokutoxAkaashi shippet ne olvasd! !Trágár beszéd előfordulhat!

Lassan el döntöttem az ágyon, és ajkaira tapadtam. Egyből viszonozta a csókot. Tudom, hogy nem kéne, de nem tudok betelni vele. Annyira jó érzés csókolni, ölelni. Egyszerűen vele lenni. Olyan mint ha egy álom lenne... De nem az. A cím meg szerintem mindent elmond. -Káromkodás -18+ és 16+ részek is előfordulhatnak - Némelyik rész lehet, hogy egy kicsit depisebb lesz. -Ha Iwa-chan kicsit érzékenyebb, vagy gyerekesebb lesz a szokottnál, akkor sorry (Majd Oikawára kenjük, mondván hogy meg fertőzte 😂). Én így tudnám el képzelni egy párkapcsolatban. Pár dolog miatt szüneteltetem, de amint tudom folytatni fogom. Igyekszem minnél hamarabb hozni a részeket >~<

Mindenféle Haikyuus dolog. X Readereket kérhettek bátran ^^.

Egy rövid kis történet. Hogy miről szól? Majd kiderül.

Két ember, akik képtelenek megérteni a másikat, avagy az érzelmi analfabéták balladája~ Kageyama x OC fanfiction~ Következő rész: Értelmetlen ¡Figyelem¡ ¡Ne várjatok sokat ettől a könyvtől, csupán azért írtam, mivel egyetlen egy szereplő van a Haikyuuban, akit nem tudok megérteni: Kageyama Tobio¡ ¡A történet spoilereket tartalmaz az animéből, a mangát nagyjából a 206-7. Chapterig követi¡ ¡Káromkodás, 16+ és mi egy más megtalálható benne¡ 2019. 08. 12. #2 in haikyuu

//Átírás alatt// (jelenleg kész: 1/31) Kirishima Shiro miután egy balesetben elvesztette szüleit, bátyját pedig meghívták egy külföldi egyetem röplabdacsapatába, nevelőszülei munkája miatt kénytelen vidékre költözni, ezzel otthagyva két gyerekkori barátját, és eddigi életét Tokióban. Bár megfogadta, hogy többet nem lesz köze a röplabdához, először, mint a Kitagawa Daiichi menedzsere mégis visszatér a sporthoz, és innen már nincs megállás, főleg, miután felvételt nyer álmai iskolájába, és megismerkedik a másodéves trióval. ::::::::::::::::::::::::::::: Huh. Hol is kezdjem. A storym enyhén javításra szorul. (Khmm tele van ellentmondással-főleg az elején-és rengeteg más hibával), úgyhogy így előre leszögezném, amíg nem javítom ki ezeket, addig mindig a legutolsó állításnak higgyetek^^" ::::::::::::::::::::::::::::: Jó olvasást! Rin-chan

Oikawa x Reader "Rá sem ismertél. Nemrég mosolyogva beszélgettetek az utcán, az incidens előtt pedig vagy tíz évig megtörhetetlen kapcsolatban éltetek. Az eddig összerakott képfoszlány, ami a lelkedet ábrázolta, olyan gyorsan hullott a semmibe, ahogyan jött. Ja nem, elég keservesen érkezett a remény és a bizakodás, ám helyette most váltásként érkezett a megzuhanás és a reménytelenség. ,, Többi infó a könyvben ^^ '21. Március

" - Hogy szeretlek. Hogy mennyire hiányzol, a röplabdáról való áradozásaim. Hogy mennyire örülnék ha hazajönnél. Ilyesmik. - mosolygott rám, én meg teljesen lesokkolva néztem rá. - Mivan? - nyögtem ki döbbenten. Meglepettségemet kihasználva lehajolt hozzám, majd mikor az arcaink egy szintbe kerültek, a szemeimbe nézett, és megcsókolt."