Insomnia - Hívj csak álmodozónak Szerelmesnek lenni a világvégén ijesztő... Naplóbejegyzés, 2059.01.05. "Az én történetem talán úgy tűnhet, könnyen indult. De ez csak a látszat. Megvolt mindenem, és közben nem volt semmim. Lélegeztem, de nem igazán éltem. Valaminek történnie kellett, hogy erre rájöjjek. De ahhoz, hogy rendesen el tudjam mesélni, kicsit vissza kell repülnünk az időben. Találkozzunk ott, ahol a sziklák üdvözlik az óceánt..." !18+, homoszexualitás, vérfertőzés, erőszak, durva nyelvezet!

"Amint befordultam a folyosóra telefonommal a kezemben,totálisan ráfokuszálva a készülékre,megérezhettem egy kimondott kemény,és kidolgozott mégis vékony felsőtestet nekem ütközni. Sikeresen a földön kötöttem ki figyelmetlenségem okozójával a kezemben,milliónyi gondolat járta át a fejem abban a pillanatban,ezekkel az élen: Vajon most sziklamen kapitány mit gondolhat rólam? Elküldött már fejben a jó édes anyámba,vagy már a fejemhez is vágta őket,csak a pillanatnyi sokk hatására teljesen kizártam a külvilágot? Ezekkel a gondolatokkal emeltem fel félve a buksimat akadályomra. Mélybarna szemei csak úgy szórták a szikrákat,egy pillanatra megfordult a fejembe,hogy elfutok megelőzve a fejmosást és soha többet nem jövök az iskola területére,de az már milyen lenne nem? - Te magadnál vagy? Talán nem férsz el ezen a kibaszott folyosón? - Dühben forgó szemeivel csak úgy átnézett rajtam mintha ott se lennék,szívem szerint mondtam volna,hogy nem épp vagyok magamnál ugyanis a hatalmas vállaival épp most ütötte ki azt a maradék tudást is a fejemből,de nem volt merszem ezek után vissza szájalni neki.Közbe imádkoztam,hogy senki se nézze végig miként járatom le magam már az első nap. - Neharagudj,nem vette.. - Makogtam össze vissza a kialakult zavar miatt a fejembe,próbáltam menteni a menthetetlent,de még ezt az igazán megalázó bocsánatkérést sem fejezhettem be ugyanis szavamba vágott. - Csak tűnj a szemem elől. - Kimérten és lassan beszélt hozzám,rezzenéstelen arccal mérte végig földön fetrengő énem,de a szeme annál több mindent tudott volna mesélni,kristály tisztán látszott mennyire dühös és feldúlt.Nem értettem kiborulása okát,végülis véletlen történt mindez,nem hinném,hogy szükséges ekkora feneket keríteni ennek. Mire észbe kaptam már hűlt nyoma volt az ideges fiúnak. Ennyit arról a bizonyos "Kelts jó benyomást" gondolatról. Ügyes vagy

Volt egy élet, amit Celeste elvesztett. És volt egy élet, amit még el sem kezdett. Egyetlen pillanat elég volt, hogy minden darabokra hulljon. Egy döntés. Egy hiba. Egy haláleset, amit nem lehet meg nem történtté tenni. És egy bűntudat, ami lassan felemészti azt, aki túlélte. Celeste azóta csak létezik. A múlt árnyékában, kimondatlan vádak között, saját magát hibáztatva valamiért, ami talán sosem volt teljesen az ő hibája. Aztán... történik valami, amire nem számított. Egy érzés. Egy kapcsolat. Egy szerelem, ami nem kér engedélyt. Váratlanul, kuszán, talán rossz időben - de mégis valódian. Mert néha pont akkor talál ránk valaki, amikor már semmit sem keresünk. De vannak történetek, amik mélyebbre vezetnek, mint elsőre hinnénk. Egy fiú, akinek a halálát kívánták. Egy másik élet, ami helyette veszett el. És egy igazság, amit túl sokáig temettek el - miközben valaki már így is egy visszafordíthatatlan harcot vívott. És ahogy a múlt darabjai lassan a helyükre kerülnek, egyre világosabbá válik: nem minden az, aminek látszik. Mert néha a gyilkos nem egy idegen. Hanem valaki, akit végig ismertél. Valaki, aki a szemedbe nézett... és rád mosolygott, miközben te saját magadat hibáztattad azért, ami történt. Olyan titkok kerülnek felszínre, amelyek mindent átírnak - és amelyekre senki sem számított. Ez egy történet bűntudatról és gyászról. Önmagunkkal vívott harcról. És arról, hogy a legváratlanabb helyeken találhatunk rá arra, ami egyszerre tör meg... és gyógyít meg. Mert néha az ellentétek nemcsak vonzzák egymást. Hanem meg is mentik.

-Add a kezed! Gyerünk már, Újvári Hanna! - kiáltottam rá, kizökkentve a megilletődöttségéből, mire ösztönösen megrázta a fejét. -Nem! Menj! Indulj! - ordította türelmetlenül a szakadó esőben, tetőtől talpig sárosan. -Megvárlak - közöltem egyszerűen, és nem mozdultam előle. A távolból hangokat hallottunk, mire izgatottan odakapta a fejét, de az esőfüggönyön át semmit nem látott. -Akkor valamelyikünk kiesik - fordult vissza felém, és a szemembe nézett. -Akkor valamelyikünk kiesik - ismételtem meg hanyagul megvonva a vállamat, majd a sáros kezemet felé nyújtottam. - De nem fog. Na, gyere már! - ragadtam meg a karját mosolyogva, és megpróbáltam felhúzni, de az ujjaim megcsúsztak a vizes bőrén, és egy hangos kiáltást hallatva visszazuhant. #1 az IOV kategóriában: 2019.07.21. #1 a Hanna kategóriában: 2020.03.11. Completed story: 2020.03.09.

-Ki volt ez a gyerek?-felhúzta a szemöldökét és lassan közeledett. -Semmi közöd hozzá Gray!-csattantam fel. -Miért ne lenne? Én is itt lakom.-kezeit ökölbe szorította. Feszült volt köztünk a levegő. Mindig az... Idegen nyelvet, trágár szavakat, kifejezéseket és 18+-os jeleneteket tartalmaz. Minden jog fenntartva.©️

Alexander Jack Holder tervéhez csak egy lány kell, aki nem habarodik bele az első percben. És erre a makacs és iskolaelső Tori Ecery tökéletesnek bizonyosul, hisz a lány nyilvánosan is kijelenti, hogy nem rajong a beképzelt fiúért. Ám egy kis zsarolással még őt is rá lehet venni egy kamu kapcsolatra. Hazugságok, vonzalom, szerelem, csalódás és egy hatalmas titok.

Egy lány aki az előző iskolájában egy senki volt. Aki barátok nélkül tengette mindennapjait.. A lány aki a gólyatáborban végül magára talál. #belső szemszög# ---------------- Többszörös első helyezet❤❤

Laura vagyok egy 17 éves lány A szüleim szörnyűek, folyamatosan csesztetnek, de a legjobb barátomra Tomira mindig számíthatok Az életem most megváltozott a testképzavarom és az önbizalomhiányom miatt

Török Luca életének legjobb éveire készül, miután felvették álmai iskolájába, a Budapesti Kosársuliba. Egy sor kihívást állít maga elé: teljesíteni a délutáni edzéseken, bekerülni a csapatba, beilleszkedni az új osztályába és barátokat találni. De van, amivel ő sem számol. Például az új padtársával, a céltudatos és kitartó Konráddal, aki ugyanannak a csapatnak szurkol, és mivel balkezes, a könyökük néha összekoccan írás közben. Vajon hogyan sikerül Lucának az új érzések, a szerelem, a tanulás és a sport között egyensúlyoznia?