- túl gyorsan veszik el az ihlet nincs idő ilyen formaságokra. ⚡️ mondanám, hogy haikuk de fogalmam sincs mik ezek. olvasd el inkább és rájössz! ® 2019 lnduska | insta: @lorinczlinda

- ez is az ⚡️ ez a könyv nagyon kreatívan a Félmondatos Igazságok folytatása, nem akarom jobban bevezetni, ezeket csak olvasni kell. ® 2019 lnduska | insta: @lorinczlinda

fűre lépni tilos

Hulla a vízben! Én vagyok a hulla a vízben.

Senki: [főnév, névmás] egyetlen személy sem; semelyik ember. Senki sem volt itt. Nem látott senki, amikor bementem. Senki nem látta többé a leláncolt madarat. Senki voltam.

... mert egyszer mindenki meghal.

Verseskönyv, zuhany alatti vagy evés közbeni gondolatok megörökítése.

Bármilyen klisésen is hangzik, a padláson egy ládában, a nagyszüleim cuccai közt találtam egy elnyűtt kis füzetecskét. Ebben a dédnagyapám versei voltak, még az első világháború idejéből, amiket a fronton írt( legalábbis nekem ezt mondtak, de az évszám stimmel szóval..) Én pedig úgy döntöttem digitalizálom és megosztom!

❝ Hajnali kettőkor keresek valamit az égen, és rájövök, hogy túl sok béna vers kezdődik ilyenféleképpen. Hajnali háromkor valahol az erdő mélyén huhog egy bagoly, miközben az avar alatt életre kel egy hangaboly. Hajnali négykor előttem a főút, egy idegen térdel lerobbant kocsija mellett, kezében egy emelőrúd. Hajnali ötkor keresek valami újat a szobám falainak repedései között, mert már minden csillagot megismertem a fejem fölött. Hajnali hatkor egy régi lufit találok a padláson, próbálom felfújni, de rossz helyen vagyok, ide másért járok - elbújni. Reggel hétkor már elfeledem a lufit, ugyanis messze a padló, széttárt karokkal lebegek - arra gondolva, ha elmondom mit kívánok úgyse válik valóra. Másnap délután kettőkor már eltemettek. ❞ - novellák » prózák » én » te » és akár még ők is » részletek » kritikák » meg pár magányos versike © Futó Eri, 2019