- Seggfej! - mondtam az idiótának aki előttem állt, mire pimaszul mosolyogni kezdett.

- Cameron, te részeg vagy. - löktem el magamtól a fiút, aki alig akart elengedni. - Ne hülyéskedj már! - legyintett. - Alig ittam valamit. - Az a valami elég jól hatott. - nevettem el magam kínomban. - Jobb lesz, ha most megyek. - Bella, ne csináld már. Szülinapom van, bulizzunk egy jót. - azzal megfogta a kezemet és a táncoló emberek közé húzott. - Cameron... Én nem tudok táncolni. - hajtottam le fejemet. Két ujjával az állam alá nyúl, majd felemelte a fejemet, hogy a szemébe nézhessek. Egyre közelebb volt az arcunk egymáshoz, már azt hittem, hogy meg fog csókolni, de nem tette. A szívem egyre hevesebbem vert, és szinte az egész testem remegett. Megrémített, hogy ilyen érzéseket vált ki belőlem ez a fiú. A fülemhez hajolt, majd belesúgott. - Nem gond Hercegnő... én sem. - elhúzódott tőlem, majd kezeivel átkarolta a derekamat. Az egész testem megfeszült az érintése miatt. - Engedd el magad. - suttogta. Átkaroltam a nyakát, fejemet a mellkasára hajtottam, és a zene ütemére ringatóztunk. Elmondhatatlanul jó érzés volt a karjai között lenni. Mintha, hallotta volna gondolataimat, erősebben szorított magához. - Szeretlek. - mormolta a hajamba. Lefagytam. Most komolyan ezt mondta? Biztos csak a pia beszél belőle. - Részeg vagy. - mondtam neki. - Lehetséges, de akkor is szeretlek. - mondta most már a szemembe nézve. Hirtelen ötlettől vezérelve szorosan magamhoz húztam. - Én is Cameron...Én is. - suttogtam, olyan halkan, hogy ne hallja meg. ©magdatunde,2016

A nevem Molly Henderson. Eljött a nap, mikor 2 hosszú év után végül hazaköltözöm. Egészen eddig egyedül küzdöttem meg a démonjaimmal és hazugságokat halmoztam fel, saját magam védelmére. Titkai mindenkinek vannak, viszont azok előbb vagy utóbb kiderülnek. Én végül képes leszek elrejteni az enyémet? Érdekel a történetem? Tarts velem.

Egy lány,aki most költözik Angliába és egy fiú,aki elvesztette önmagát.Van valami furcsa vonzódás köztük.Vajon kitartanak az érzéseik egymás iránt még akkor is,ha szét akarják őket választani? Részlet: -Kérlek akkor is szeress,ha nehézzé válik-mondta Brain könnyes szemmel.Sosem sír.Itt valami nem stimmel,de én túl vak voltam,ahhoz,hogy ezt észrevegyem. "Ha tudtam volna,hogy akkor beszélünk utoljára,akkor jobbat találok ki" Kezdés:2019.02.21♥

Mit tennétek a helyemben ha egyik napról a másikra minden megváltozna? Én kiakadtam. Elég durván. Édesanyám egyedül nevelt fel ezért örülnöm kellene, hogy végre újra rátalált a boldogság és szerelem. Viszont ez a kapcsolat rákényszerít engem, hogy az egész eddigi életem fenekestül felforduljon. A barátaim, az iskolám, az otthonom.. Mindent fel kell adnom, hiszen költözünk. Ha valaki ezt végiggondolja, akkor hamar rájön, hogy én vagyok ennek a történetnek az elszenvedője. A költözésünk előtt pár nappal a legjobb barátnőm elrángat egy buliba, ahol elég gyorsan végetér a jókedvünk egy neveletlen tuskó miatt, akit azzal a tudattal hagyok faképnél, hogy először és utoljára látom. Akkor még nem tudtam, hogy ennél jobban nem is tévedhettem volna nagyobbat mert ott, akkor kezdődött el csak igazán az én saját történetem. "A szívem szerelmes belé,az agyam utálja őt."

Te kellesz szenvedéllyel.. -Mielőtt elmentem beszóltam neki mint mindig mivel utálom. -De megfogta a kezemet és oda húzott magához -Igenis utállak-mondtam -Dehogy utálsz inkább kívánsz, majd meg csókolt. -Én meg nem tudtam ellenállni és ezzel meghazudtoltam magamat.

Veletek is volt már olyan, hogy legszívesebben elfelejtettétek volna a múltat és egy teljesen új és tiszta lappal indítanátok az életeteket? Velem ez történt. Alora Elwood vagyok, most végeztem a gimi 10. osztályában, de máris sulit váltok. Vajon mégis miért? Talán nem voltak jó barátaim? Esetleg a tanáraimmal volt baj? Vagy valami egészen más dolog történt? Ebben az iskolában jobb lesz? Vagy az élet elém sodor egy olyan személyt akit egyáltalán nem szerettem volna, hogy az életem része legyen? Egyátalan nem akartam semmi bonyodalmat egyszerűen csak a háttérben szerettem volna lenni. De az élet úgy gondolta, hogy megint keresztbe tesz nekem. Csak most Brian Diaz lett az akadály...