0. Rész - Bevezető - Gyűlölöm! Nem hiszem el, hogy lehet valaki ilyen seggfej! - dobta le a táskáját a székre, amely hangos puffanással dobbant a szék után a földön. Ayamin leráncigálta a kabátját és a fogasra tette, aztán valamivel higgadtabban felvette a táskát a földről. Ekkor lépett be a fiatal férfi a terembe. A lány életében nem látott még soha egyetlen férfit sem, aki ennyire szívdöglesztő külsővel és aurával rendelkezett volna. Magas, kidolgozott testalkat, szikrázó vörös szemek és halovány szőke haj koronázta meg őt. A lány nagyot nyelt. Igyekezett magában tartani a dühét. Nagyon igyekezett. Mert amint találkozott a tekintete a vörös, szikrázó szempárral azon nyomban el is feledte. Még a saját nevét is... Teljesen kiszolgáltatottnak érezte magát. Gyűlölte ezt a férfiút aki pokollá tette az életét. Gyűlölni akarta... De amint meghallotta a rekedtes, erős és különleges mély hangját, megremegett a szíve. Dühösen dobbantott egyet, amiért ilyen pokoli és nevetséges helyzetbe került. - Főzz egy kávét! De ne cseszd el! - utasította a szőke, amíg egy pillanatra megállt az asztala előtt. Szavait követte egy mappa, amely a lány asztalán landolt. Aztán fintorogva elsétált. A lány sóhajtott egyet. - Na várj csak... Egy kis sót rakok majd abba a kávéba! - duzzogta magában...

Bakugou Katsuki egy barbár. Egy este éppen szkanderben veri sorra a helyi iszákosokat a fogadóban, amikor meglátja a bajbajutott Ayamint. Hirtelen felidulásból megmenti a parasztlányt, aki követni kezdi. A fiú csak később tudja meg, hogy lóvá tették, és Ayamin a király lánya, aki megrendezett esküvőre vár. Helyezések: #1 Kirishima (Köszi srácok, de ez a sztori nem Kirishimáról szól;) Legközelebb kűzdjuk fel magunkat Bakugoig! :D)

Jun a szökött ninja útra kel a Kirigakuréból, hogy bosszút álljon a számára két legfontosabb haláláért. Felkutatja a gyilkosokat, és további bonyoldalmakkal is szembe kell néznie. Haku és Zabuza rajongóknak kifejezetten ajánlott.

Hanabi egészen kicsi lányként ismeri meg Sasorit, a magányos kisfiút. Barátságot kötnek, és ebben az egységben nőnek fel a bábmesterséget gyakorolva. Elérve a felnőttkor küszöbét, lassan egymásba szeretnek, ami bonyodalmakat okoz, hiszen túlságosan félnek a másik fél elutasításától.

- És mit mondanál, ha... ömm... azt válaszolnám, hogy tőled? - újra az arcára néztem. Tágra nyílt szemekkel csodálkozott rám. - Tudni akarnám, hogy mi van bennem, ami félelmet kelt benned... - sóhajtottam, és igyekeztem megformálni a gondolataimat az agyamban. - K-kedvellek... túlságosan is... - nyögtem ki végül erőtlenül a szemébe nézve. Az ő tekintete ellágyult, és a vállamnál fogva közelebb húzott. Az arcomra csúsztatta a kezét, nagyon gyöngéden. - Én is kedvellek - mondta lágy mély hangon, és átfésülte a hajamat az ujjaival, aztán puha selymes puszit nyomott a homlokomra, és megölelt. Sokkolva álltam ott, szólni akartam, de nem tudtam, hogy mit mondhatnék - Azóta várom a pillanatot, amióta rájöttem. - Rájöttél...? - suttogtam, döbbent tekintetem végig siklott az arcán - Mikor? - kérdeztem. - A parkban. - A parkban? - Igen... csalódottságot éreztem, amikor nem tehetettem meg... - Akkor miért nem tetted? - hátráltam egy lépést - Megtehetted volna - Meghátráltam a gondolatra, hogy egy olyan esemény hatására érez így, amelyben részt sem vettem. - Mert az nem te voltál. Rájöttem, hogy nem lehetsz te. Csalódott voltam, amiért nem te hívtál fel... - suttogta, és az egyik tenyerét zavartan az arcára tette. Megértettem valami nagyon fontosat. - Akkor mire vársz? Most én vagyok itt - mondtam halkan, felnézett a tenyeréből. Az arcomat nézte. Nem voltam többé bizonytalan. A tekintetéből hirtelen eltűntek a színek, és a derekamnál fogva magához vont, kisimította a rövid hajszálakat az arcomból, és egy pillanattal később ajkaink összeforrtak... ------------------------------------------------------------------- 🏅4 Todoroki - 2022.08.03 🥇1 TodorokiShoto - 2022.12.17 🥇1 Hősakadémia - 2024.05.05 🥇1 Hero - 2024.05.16 ------------------------------------------------------------------- Testvér fanfiction; Az Én Hősakadémiám: Ayamin törté