"- Kezeket fel, Hyuna! Ahogy meghallottam a kiáltást a hátam mögül, megtorpantam. A magassarkúim koppanása már nem visszhangzott többé az elhagyott épületben, csak a mögöttem álló rendőr és a saját lélegzetvételeimet hallottam. Felemeltem a kezeimet és egy eszelős mosollyal megfordultam, hiszen tudtam, semmi vesztenivalóm. - Bumm, biztosúr!"