Hope zsákutcához ért. Lassan két éve, hogy elmenekült otthonról az ikerhúgával, Claire-rel, több mint egy éve, hogy egy szem vonatjeggyel a sorsára hagyta a testvérét, és mostanra maga előtt is felégetett minden lehetőséget. Egyetlen utolsó opciója maradt, Claire után menni Észak-Angliába a fura társadalmiselejt-lerakóba, hogy legalább fedél legyen a feje felett. A Honey Planet munkahely és menedékház egyben, állást és ellátást ígér útjukat vesztett fiataloknak. Hope megfelel a kritériumoknak, kétségtelenül rendelkezik a bekerüléshez szükséges kvalitásokkal (vagy inkább kvalitások hiányával), de ez a könnyű rész. Bár abban ő maga sem biztos, melyik a nehezebb: túlélni a garantáltan katasztrofális kimenetelű újratalálkozását a húgával, vagy beilleszkedni a létesítmény többi lakója közé, akik Claire-nek köszönhetően épp elég előismerettel rendelkeznek róla, hogy látatlanban is meglegyen róla a véleményük. 🌿🌿🌿

Ilíasz előtt fényes jövő állt egykor. Biztos helyet tartottak fenn számára a város legnagyobb ügyvédi irodájának vezetői között, hatalmas vagyon várt rá örökségként, és a legelitebb fogadásokra is mindig érkezett volna neki meghívó. Ő azonban semmi másra nem vágyik, mint a tenger kék vizén sodródni öreg halászhajóján. Orféasz egyszerű vadász a mélytengeri szirének közt, ám amióta a törzsfőnök lánya visszautasította őt, küzd a lelkét tépő fájdalmakkal. Egyetlen vágya, hogy végre megtalálja azt a személyt, akit a sors neki szánt. Az azonban egy olyan helyről érkezik, ahová Orféasz sosem merte betenni az uszonyát: a szárazföldről. A két férfit egy szerencsétlen baleset egymás mellé sodorja. Napokat töltenek el együtt, mire Ilíaszt végül megmentik, Orféasz sebei pedig végre begyógyulnak. A szirénnek jobban fáj az elválás, mint számított rá, ennek hála azonban rájön, hogy végre megtalálta a lelkitársát. De hogy illeszkedik be egy szirén az emberek közé, akik azt sem tudják, hogy léteznek hozzá hasonló lények?

Elias Houghton élt már meg szebb napokat. Mondjuk olyat, mikor a nap fénypontját nem a zaklatott klienseivel való beszélgetést jelentette. A mindig határozott, összeszedett, békés férfival történt valami. Elfelejt dolgokat, hibát ejt a dokumentálásban és az érzelmi skálája őrült tempóban ingadozik. Őt magát lepi meg leginkább, hogy ennek csak részben van köze Carmen Zunigának, akivel együtt kimerítik a toxikus párkapcsolat fogalmát. Nem, ennek az egésznek sokkalta inkább Brielle McWilliamsnek, az egykori divatmodellnek van köze. Az az egyetlen éjszaka örök nyomot hagyott Eliasban és nem hiszi, hogy valaha is képes lesz elfelejteni. Brielle hasonlóképpen van, csakhogy neki kézzel fogható emléke is van arról az éjszakáról. Gyermeke megszületése után a nő önmagát is meglepve tűz ki kisebb-nagyobb célokat és végre először érzi úgy, hogy az irányítás az ő kezében van és nem az egykori evészavara vagy mérgező környezete intézkedik helyette. Nils és Elias biztonsága az első. És ő mindent elkövet ennek érdekében. Viszont az egykori New york szépének egy ilyen titkot lehetetlenség az idők végezetéig titkolnia. És Carmen órája ketyeg, robbanásra készen, magával sodorva Eliast. A Súlyemelők duológia befejező része.

Együtt élnek, habár mindketten belül már meghaltak. 𝐊𝐢𝐦 𝐓𝐚𝐞𝐡𝐲𝐮𝐧𝐠 frissen költözött be a hírhedt 309-es kollégiumba, amit a diákok csak ápolási szakosztálynak csúfolnak. Nem vágyott új kezdetre, mégis menekült: családi tragédiák, ki nem mondott szavak, és egy apai árnyék elől, ami túl régóta nehezedett rá. Már az első napján különös részletekre lett figyelmes: bűzölgő pizzás dobozok, lila fények, függönnyel kettéválasztott szoba, és egy szobatárs, akiről senki sem beszélt szívesen. 𝐌𝐢𝐧 𝐘𝐨𝐨𝐧𝐠𝐢 köszöni szépen, nem kért új szobatársat. De ezt senki nem kérdezte tőle. A cinikus, mogorva zenész nemcsak a múltja miatt falazott magának, hanem azért is, mert az előző lakó -, akit senki nem mer megnevezni - túl mély nyomokat hagyott benne. Yoongi nem kérdezősködött, nem magyarázkodott, de valamit mégis rejtegetett. Talán egy emléket. Talán egy bűnt. Talán valakit, aki már nincs. Ahogy a napok múltak, Taehyung egyre mélyebbre ásott a szoba múltjába, és kérdések sokasága kezdte kísérteni: ki lakott itt korábban? Mi történt vele? És mi az a különös csend, ami még a falakat is áthatja, ha lekapcsolják a villanyt? . . . . A történet egy TaeGi fanfiction (Kim Taehyung és Min Yoongi koreai idolok, a BTS nevezetű fiúbanda tagjai szerelméről szóló sztori), AZONBAN a banda vagy a fandom ismerete SEMMILYEN mértékben nem szükséges az olvasásához. Figyelmeztetések: boys love, trágár szavak, mentális betegségek, többek között depresszó és a szorongás megjelenítése, vér, angst, idegen nyelvű elemek, 18+

Vera Norman élete minden szempontból tökéletesen alakult a hirtelen bekövetkezett haláláig. Elképesztő tehetséggel és kitartó gyakorlással küzdötte fel magát a szerény anyagi körülmények között élő családjából Kanada egyik legismertebb feltörekvő zongoristájává, aki rendre teltházas koncerteket adott az ország nagyvárosaiban. Ám a vancouveri szilveszteri nagykoncertjére tartva a gépe végzetes balesetet szenved landolás közben, és Vera szelleme a reptéren ragad, magányosan és mások számára láthatatlanul. Alexander Walcott tizenhét éves kora óta tudja, hogy pilóta szeretne lenni, és az ehhez vezető rögös út sem akadályozhatja meg őt az álmai megvalósításában. A karrierje előremozdítása érdekében Winnipegből a csodálatos hegyek által körülölelt, óceánparti Vancouverbe költözik, hogy a Morning Star Airlines helyi bázisán kezdjen el első tisztként dolgozni. Ám a pilótaélet több kihívást tartogat számára, mint azt gondolta volna. Nem csak a szakmai életében válik egy, a volt oktatójával kapcsolatos konfliktus miatt turbulenssé a levegő körülötte, hanem egy sor megmagyarázhatatlan esemény is történik vele, amik alapjaiban rengetik meg az addig biztosnak hitt világát. Egy fiatal, vörös hajú lány kezdi kísérteni minden lépését a reptéren, akit csak ő lát és érzékel. Egy megmagyarázhatatlan kapocs köti őket össze, és Alex számára világossá válik, hogy nem menekülhet sokáig a sorsa és a különös kísértet elől. Rá kell jönnie, hogy ki ez a lány, és mi dolguk is van nekik egymással, mielőtt túl késő lenne...

Amikor 𝑯𝒂𝒍 𝑴𝒐𝒓𝒊𝒏, a magánakvaló úszózseni friss olimpiai bajnokként visszatér az Albertai Egyetem padsoraiba, már elege van a rivaldafényből, az elvárásokból... és talán az úszásból is. Csak nyugalomra vágyik, vissza akar térni a régi kerékvágásba, azonban most, hogy egy fontos medállal több lóg a nyakában, és egyre gyakrabban felismerik a folyosón, csak még több nem kívánt szempár szegeződik rá, és újabb pletykák kapnak szárnyra a szokatlan személyiségéről... 𝑳𝒂𝒊𝒏𝒆 𝑨𝒓𝒅𝒆𝒓 az Albertai Egyetem női úszócsapatának feltörekvő reménysége maximalista, tüzes - és nem enged közel magához senkit. Főleg nem arrogáns olimpiai bajnokokat, akikről a rekordjain kívül nem sok jót pletykálnak. Amikor azonban az edzője a szemeszter végéig Hal gondjaira bízza, Laine hirtelen ott találja magát a fiú mellett, akit a legjobban szeretne elkerülni. A képlet egyszerű: Hal tudása és isten adta tehetsége lehet a szükséges ugródeszka a lány számára, Laine megtörhetetlen lelkesedése a sport iránt pedig újra rajtkőre állíthatja a fiút. Kettejük kombinációja mégis mindennek tűnik, csak működőképesnek nem. Hal csöndjei mögött azonban sokkal több rejtőzik, mint nagyképű arrogancia. És Laine sem azért taszít el magától mindenkit, mert nem vágyik senki közelségére. Egyikük sincs felkészülve arra a változásra, amit egymás életébe hoznak, de az árral szemben úszva is újra és újra egymásba sodródnak. ʙᴏʀíᴛó ɢʀᴀꜰɪᴋᴀ: ᴋɪᴍ ʜᴏᴋʏᴏᴜɴɢ

Brigi a nagyanyja halála után nem sokkal szakít barátnőjével, Eszterrel, akivel kilenc évig voltak együtt. Ezután valósítja meg régi tervét, mentősként kezd dolgozni. Egy kórházban megismerkedik a végzős orvostanhallgató Sárával, és úgy néz ki, több is alakul közöttük barátságnál. Amikor mégsem úgy jönnek össze vele a dolgok, ahogy Brigi szeretné, egyre gyakrabban jutnak eszébe az emlékek, amiket eddig igyekezett mélyen eltemetett magában, a kapcsolatának jó és rossz pillanatai, a nagyanyjával, és zűrös családjával való viszonya. Közben Eszterrel is egyre gyakrabban beszélnek, de mielőtt még bármibe belemenne, tudja, először a saját lelkében kell rendet tennie. Megjegyzés: Újabb három év telt el írás nélkül, most ismét egy lány-lány történettel jelentkezem, ami a változatosság kedvéért Budapesten játszódik. Jó olvasást.

(Szívtempó 2.) Ő tipikusan az a fajta ember volt, akit látásból megvetek. Vagyis csak ezt hittem, és ő is ezt hitte rólam. Utána pedig az elmormolt kérdékesre a válasz döntötte el, hogy merre is haladt tovább a kapcsolatunk. Én csak száguldásra vágytam, de neki muszáj volt belém ütköznie. Ez lett a mi tragikus balesetünk. Köztünk már nincsenek titkok, de mi együtt egy titok vagyunk. 》Folytatás: Bokszutca [ Kapcsolódó történet: Éjszakai parkoló ] ❗️Helyesírási és nyelvtani hibák előfordulhatnak! Borítót tervezte: Elgee (ig: @/le.an.studios) 2023.10.15.- 2024.09.13.