Behunyom a szemem és hagyom, hogy lassan eltompuljon körülöttem a világ. Kitisztul az elmém, és csupán egyetlen hang viszhangzik a fülemben... a szívem ütemes dobbanása. Az élettől nem kaptam egy könnyű életet, minden napomnak megvan a maga harca. Az ellenfelem pedig mindig ugyanaz... mégpedig a saját édesapám. Felszegtem a fejem, és dühödt csapással vágódott a bal kezem a bokszzsáknak. Majd gyors lábmunkával kezet váltottam és a jobb kezem súlytott le. A mozdulatok rutinosak voltak, miközben azokkal kiadtam minden feszültséget, ami a testemben lakozott. Hogy ki vagyok én valójában? Egy senki. Egy haszontalan élősködő. Egy élettelen mihaszna. Egy utolsó pados lúzer. Egy élő halott. Egy érző lény. Egy lány. Egy gyerek...

Török Luca életének legjobb éveire készül, miután felvették álmai iskolájába, a Budapesti Kosársuliba. Egy sor kihívást állít maga elé: teljesíteni a délutáni edzéseken, bekerülni a csapatba, beilleszkedni az új osztályába és barátokat találni. De van, amivel ő sem számol. Például az új padtársával, a céltudatos és kitartó Konráddal, aki ugyanannak a csapatnak szurkol, és mivel balkezes, a könyökük néha összekoccan írás közben. Vajon hogyan sikerül Lucának az új érzések, a szerelem, a tanulás és a sport között egyensúlyoznia?