Az unalmas napjaim ,egyre gyorsabban telnek el. Unatkozom, a semmit tevés a napjaim része. Éppen unalmamban eszek. A szobában síri csend van. A csendet viszont anyám töri meg. - Iza, beszélnünk kell.- kérdőn nézek rá,így elkezd beszélni.- elköltözünk.-Borzasztóan örültem a hírnek. Ezt úgy fogom fel,hogy új életet kezdek,magam mögött hagyva a sok semmittevést. - készülj,mert csak két napod van pakolni. ... nagy nehezen elkészültem a szobámmal. Első napom itt. Máris új suli. Izgatott vagyok. Végre normálisan élhetem az életem. A tanulástól falra mászok, de a sok új dolog jobbá teszi a dolgokat.