Hol kezdődik a szégyen? Erre a kérdésre egészen addig nem találtam választ, amíg meg nem jelent Ő az életemben. Az írói énemet senki sem ismerte a szerkesztőmön kívül, de én óvatlan voltam, míg ő túl figyelmes. Lelepleződtem előtte, utána pedig azt éreztem, mintha egy gödör mélyére lennék eltemetve. De ő nem hagyott ott. Meglátta bennem azt, akit eddig talán még soha senkinek sem mutattam meg, és szépen lassan meztelenre vetkőztette a lelkemet, míg végül minden apró dolgot meg nem tudott rólam. Nem hagyott menekülni, vagy változni. Engem akart, mindenestül. Elfogadott annak, aki vagyok, én pedig észre se vettem, hogy talán már a legelső találkozásunknál beleszerettem. #3 Jimin 2019.08.04