- Így, a belső vérzés határán rohadtul nem érdekel, mit gondolsz. - suttogom halkan, mégis fenyegető hangon. - De ha már kitettem magam a veszélynek, amit a drágalátos barátod jelentett, tartozom annyival a még megmaradt önbecsülésemnek, hogy győzök. - Az nem fog menni. - mondja higgadtan. - Miért nem? - Mert utadba állok. - Édesem, nézz magadra! - rajtam a sor, hogy felnevessek. - Fél fejjel kisebb vagy, mint én! - erre a kijelentésemre a gyomromba bokszol. Erős elszántság árán tartom magam, még közelebb lépek hozzá. - Jobb neked Theóval, mint velem volt? - nézek mélyen a szemébe. Tekintete vágyakozó, ahogy az ajkaimra siklik. Hallom szapora szívverését. Nagyot nyel. - Nem. - súgja. Homlokomat ráncolom. - Tessék? - Nem. - ismétli magát érdes, erőltetett hangon. Belemarkol a pulóverembe, majd magához húz. #1 IN VÉRFARKAS - AUG., 1ST ; NOV., 29TH ; APR., 30TH © fuck_hemmings; 2016

Tudod milyen érzés, amikor titkolóznak előtted, mióta csak az eszedet tudod? Ha egy új városba csöppensz, ahol megismerkedsz olyan idegenekkel, akik többet tudnak a családodról, és rólad, mint te magad? Tudod milyen az?

A történet részben kapcsolódik az eredetihez nagy része az én fantáziám szüleménye. Reszletek: "-Allison. Ilyen gyorsan ki èrtèl a teremből? Èrtet lenül nèztem rá aztán le esett hogy össze kevert az ikremmel." "-Derek te mióta vagy ilyen kedves másokkal? Kèrdezte meg Stiles. -Inkább fogd be Stiles."