Milánt a lógása és bukása miatt egy nyárra száműzetésre kényszerítik egy tanyára, az ördög fasza után kettővel. Az apjával kell laknia, akit alig ismer. A tanya ráadásul tele van állatokkal, és ott a Futóbolond is, aki felborzolja Milán amúgy sem nyugodt idegeit. Vajon sikerül visszajutnia valahogy Pestre, ahol a barátai és Dávid vár rá, vagy kénytelen lesz eltölteni egy hosszú és unalmas nyarat az alföldi tanyán? Friss kéthetente vasárnaponként!

FIGYELEM! Régi történet hibákkal, a javításig még nem jutottam el, valószínűleg nem is fogok. Ennek ellenére fent hagyom, mert a reakciókból ítélve nektek, olvasóknak sokat jelent valamiért, és örülök, ha ki tudlak titeket szakítani a valóságból egy kicsit, meg én is szeretem ezt a sztorit a hibáival együtt is.:D Ari húsz éves. A középiskola elvégzése után egyből munkába állt egy Henry's Pub nevű kocsmában, ahol jelenleg is dolgozik. Minden éjszakát itt tölt a vendégekkel flörtölve és a munkatársaival, Inarival és Liljával viccelődve, kellő szarkazmussal állva bármilyen helyzethez. Mélyen belül azonban utálja az egész helyzetet és csak arra vár, hogy valaki kimentse őt egyhangúvá vált életéből. Lauri tizenkilenc éves, még csak most fejezte be a középiskolát, szeptembertől pedig a Tamperei Egyetem padjait fogja koptatni, ahol társadalomtudományt fog tanulni. Addig azonban még van pár hónapja, ő pedig elhatározta, hogy ez a nyár más lesz, mint a többi. Elhatározta, hogy leküzd mindent, ami a múltban történt vele, leküzdi az érintésektől való rettegését és megpróbál élni egy kicsit. Vajon mi sül ki abból, ha ennek a két fiúnak az útjai keresztezik egymást? A borító képéért hálás köszönet a Bing AI-nak.

Szervezett bűnözés... Ahol a rosszfiúk tényleg rosszak. Kinek mi jut eszébe ezekről a szavakról? Biztos vagyok benne, hogy nem az, ami nekem. Barátság, kitartás, bátorság, hűség, ösztön, becsületesség, büszkeség, fáradhatatlanság, boldogság és... szerelem. Egy csoport vezetése rengeteg stresszel és munkával jár, arról nem is beszélve, hogy mi történik akkor, amikor egy láthatatlan ellenség elkezd munkálkodni, hogy tönkretegyen mindent. Az örökséget, a belefektetett időt, a kapcsolatokat és a közben kialakult barátságokat is. Csak tovább súlyosbítja a helyzetet, ha nem tudod eldönteni, hogy ki is a valódi ellenség, és amikor a szerelem is olyan formában kopogtat az ajtón, ami teljesen legyengít, de egyben erőt is ad a túléléshez. Árulás, gyilkosság, kínzás, gyanakvás, üldözés, alattomosság, bosszúvágy, félelem és aggódás veszi át a mindennapok irányítását, csak azért, hogy megvédjék azt, ami számukra mindennél fontosabb. A családjukat.

„Mikor a könyv kinyílt ő elfogadta, az idős nő feltételeit és ígéretet tett, hogy megírja a saját meséjét." Louis egy átlagos könyvtárban dolgozik, az élete teljesen hétköznapi míg bele nem kerül az általunk ismert mesevilágba, ahol hercegnőkkel és mese karakterek sokaságával találja szembe magát. Milyen hatással lesz erre a világra? És vajon mennyire fogja megkavarni a szokásos mese tematikát, amikor találkozik Harry herceggel, aki még nem is sejti, hogy a "boldogan élünk, amíg meg nem halunk" befejezést lehet nem egy hercegnővel találja meg? Lehet együtt mesés befejezésük?

1894, Orosz Birodalom, Krím III. Alekszandr halála után a fia, II. Nyikolaj lesz a cár. A Krímben lévő kis faluba, Szemjenivkébe nemcsak pletykák érkeznek Pétervárról, a tengerparti szanatóriumba ugyanis új vendég jön: egy titokzatos, fiatal férfi. Kirill, aki immár harmadik éve él a gyógyüdülőben, azonnal felfigyel rá, mert a jövevény szemmel láthatóan gazdag és előkelő, ennek ellenére - a kutyáját leszámítva - egyedül érkezett. A nagyhercegnek vélt férfi magának való, nem beszél senkivel, és csak akkor hagyja el a szobáját, ha sétálni viszi a kutyáját. Nem telik el sok idő, Kirill azon kapja magát, hogy keresi az alkalmat az egyhangú napokban, amikor egy pillantást vethet erre a különös vendégre. ____ Próbálkozásom naplóregényre, inkább amolyan pet project, mint komolynak szánt írás. Kicsit Lermontov, kicsit Csehov ihlette kisregény (ez utóbbiról elég erősen árulkodik a cím).

"A zene körbetáncolta a szobát, megérintve minden bútort, minden apró tárgyat. A hangok mint a szétguruló gyöngyszemek szóródtak szét körülöttük, és Alan úgy érezte, mintha a tenger hullámai simogatnák a bokáját. Jól ismerte a dallamot, talán százszor is hallotta már, de most mégis új volt, és ismeretlen... Mint a szívdobbanás - gondolta Alan. - Szívdobbanások az éjszakában."

Will trónörökös, bár egyáltalán nem foglalkoztatja a tény, hogy egy nap ő lesz országának az uralkodója. Makacs és hajthatatlan, azonban magányos és nincsenek barátai. Egy esős napon váratlanul találkozik egy fiúval, aki meghozza a barátságot az életébe. Azonban a herceg sorra veszíti el az embereket, akik fontosak a számára, miközben egy összeesküvés közepébe csöppen. Képes lesz felismerni a helyzetet? Bízhat egyáltalán valakiben? Mit tervez a király? Will képes lesz megvédeni az országát?

,,Haragom egy kicsit se csillapodott, s az sem érdekelt, hogy az egyik gyereket félrelöktem, csak azért, hogy szembeálljak vele. - Miért kellett ennyire lepontoznod a festményemet? - kérdeztem kiakadva, s szerintem teljesen jogosan. Egy olyan, aki nem ért a szakmához, miért jön bíráskodni? Kicsi választott el attól, hogy megragadjam a felsőjét és közelebb húzzam magamhoz, ezzel is fenyegetőbb stílust felvéve. - Szerintem egyértelmű. Nem tetszett, a tied volt a legrosszabb - rántott vállat, s nézett a szemembe. Egyáltalán nem ijedt meg tőlem, teljesen nyugodtan beszélt, míg én azt hittem, hogy menten agyvérzést kapok. - És mégis mi nem tetszett benne? - kísértettem a sorsot. - Nem használsz színeket - vallotta be mindenféle kertelés nélkül, belőlem pedig akaratlanul is feltört egy hisztérikus nevetés. - Miért? Netán a szivárvánnyal van dolgom? - Annál többel. Magával a színekkel - jelent meg egy mosoly az arcán, de ez csak jobban táplálta az idegesség tüzét bennem. - Tehát a szivárvánnyal - egyszerűsítettem a mondandóját, s most rajta volt a sor, hogy egy halk kuncogásban fejtse ki a véleményét. Ellökte magát a faltól, s közelebb lépve hozzám, kezét a mellkasomra simítva igazgatta meg rajtam a pulcsimat, amit én összeszorított ököllel tűrtem. Ha én ütök először, ráadásul egy olyan személyt, mint ő, akkor biztosan a rövidebbet húzom. - Nem. Látom nem érted... - járatta finoman rövid ujjait a galléromon. - Az a baj, hogy ezek szerint neked a szivárvány jelenti a színeket. Nos, nekem a színek jelentik a szivárványt - nézett a szemeimbe, s akárcsak egy rossz filmben, megszólalt a csengő, így lazán ellépve tőlem elindult a terme felé." ➖➖➖ 📌jikook 📌story by: SanKook 2022.04.17. - 2023.02.04.

Hol volt, hol nem volt, élt egyszer két herceg Namerh virágzó földjén. Egyikük mindentől megfosztatott, a másiknak egyszeriben az egész világ az ölébe hullott. A sors azonban szeszélyes boszorkány: egyszer ad, másszor elvesz. Hat évvel később a nincstelen herceg elnyeri a trónt, és csupán az apja bosszúvágyát hagyja hátra a másik számára. Mégsem tudnak megszabadulni egymástól: egy képtelen jegyesség egy időre egymáshoz láncolja őket. Lewisban forrong a düh, a kétségbeesés és az önutálat. Kornelt egy durcás fiúcska és a bonyolódó államügyek nap mint nap új próbatétel elé állítják. A két herceg mindeközben szinte észrevétlenül kerül egyre közelebb egymáshoz. Lewis von Seföld nem kegyetlen, mint az apja, nem ártatlan, mint a bátyja, és sosem lesz olyan nagyszerű, mint Namerhi Kornel. Itt az ideje, hogy kiderítse, ki is ő valójában. Még akkor is, ha mások szemében talán örökké csak a másik herceg marad. Írói megjegyzés 1: Figyelem! Slash történet. Tehát itt bizony fiú fiút szeret. Ha nem szeretnéd elolvasni, ne olvasd! De tényleg ne! Írói megjegyzés 2: Ez a történet nem irodalmi értéknek keletkezett. Néhol butuska, esetlen, idealista, logikátlan... A fő célom annyi volt, hogy írjak valamit, ami néhány kalandot követően boldog véget ér.