Ez az egész egy szörppel kezdödőtt....

Az instagram, egy veszélyes hely. Ha visszagondolok, minden ott kezdődött. Mikor rám írt, és elkezdtünk találkozgatni, aztán megtudtam, hogy mit is akar valójában. Engem, az ágyban. Azonban ennek volt egy hátulütője, amitől irtóztam: az Apucis játék. Amint rájöttem, hogy ez a férfi kell nekem, igyekeztem leszoktatni erről, ,,meggyógyítani" őt. Voltak kisebb kilengéseim, mivel csak úgy érhettem el nála bármit is, ha engedek az elveimből. Ha jellemeznem kellene ezt, ami közöttünk volt, akkor azt mondanám, hogy ,,két idióta erotikus harca". Életem egyik legnehezebb döntése volt, mikor mellette akartam maradni még annak ellenére is, hogy az idegeimre ment. Nem, ez a történet nem megszokott ,,apuci" jellegű lesz. A végére épp az ellentétévé válik :D [18+ amit a részekben fogok jelezni trágár/obszcén szavak] #22 Fanfiction 2019. 01.30 #1 daddy 2019. 02.20 #1 Jimin 2019.04.09

Kim Hara egy családi tragédia miatt teljesen magába fordult. Középiskolában Kim Taehyunggal és Park Jiminnel ápolt baráti kapcsolatot. A fiúk kiszedték őt egy lehetetlen mély gödörből, segítettek neki barátokat találni, aminek meg lett vége; Hara népszerű lett. Mikor Jimin szerelmet vallott neki, a lány az iskola befolyásos emberei előtt utasította vissza nagyon csúnyán. Nem meglepő, hogy a fiúk örökre megszakították vele a barátságukat, pedig Hara mindent megtett, hogy megbocsássanak neki. A sorsnak köszönhető, hogy a suli végeztével Hara a BigHithez került, mint fodrász tanonc, és a BTS frizurájáért ő a felelős?

Sok barátom volt, a szüleimmel jól kijöttem és volt egy szerelmem is. De egyvalamit senki nem tudott... hogy valami nincs rendben velem. Amiket néha kívánok, a vízióim, az álmaim, a tetteim... nem voltak normálisak és ezt a szüleimen kívül senki nem tudta és ez így volt jól. Aztán megjelent Ő. A neve Park Jimin, és felforgatta az egész életemet és mindent tönkre tett! Vagy megjavított?

"Ha nem lélegeznék tovább, akkor is csak téged ismernélek, mert te vagy az igazi! /SHINHWA - Perfect Man/ A Fuck you, Jimin! és az Excuse me, Sophia! folytatása.

°•°Az a tavaszi nap, mikor együtt feküdtünk a fűzfa alatt... örökre az eszembe véstem, túl szép, hogy igaz legyen.°•° ~Főszereplőnkről kiderül, hogy ő a híres-neves BTS nevű banda főrapperének a húga. Két lány és hét fiú összezárva. Mi lesz ebből??~ 2020.01.26.- 2020.07.16. ~ Megjegyzés1: Kérlek, vegyétek figyelembe, hogy 14-15 éves voltam és hülye, mikor ezt írtam. Át kéne írni csak lista vagyok, meg nincs időm. ~ ~ Megjegyzés2: Aki mégis végiolvassa, annak kitartást és sok-sok pusszancs! ~

Juno egy fiatal lány, aki a múltja és a borzasztó családja elől menekül egyre messzebbre. Útja végül Szöulba vezeti, ahol talán új életet kezdhet. Sajnos nem minden alakul úgy, ahogyan azt gondolja... A történet tartalmaz 16+ és 18+ jeleneteket.

-Kérem Park, most ne zavarjon amint látja fontosabb dolgom van mint önnel csevegni -Sunah kisasszony-szólitot meg-Ne felejtse el az alkunkat-mosolyodot el amit szívesen letöröltem volna a képéről -Ne agodjon, most hogy vagy századjára is el regélte nekem egészen biztosan hogy nem felejtem majd el-forgatam szemet ~Kezdés~ 2020.12.09.

" - Te meg hogy nézel már ki? - kezdtem a szokásos kötözködést, megállva Bianca előtt - Megnyerted a tehén szépségversenyt, mi? A lány szupegyorsasággal kapta le fejéről a kövekkel díszített tiarát. - Szülinapom van, azért vettem fel - jegyezte meg halkan. Talán, egy kicsit elszégyelltem magam és frappánsan oldalra lépve, leszakítottam egy kókadozó lila virágot a bokor aljáról, majd átnyújtottam neki. - Boldog szülinapot Boci! - tettem hozzá. Bia úgy tűnt, menten elbőgi magát attól a csöves, csoffadozó virágtól és meghatódva pislogott rám. Akaratlanul is eszembe jutott Hyerin és a félórával azelőtti jelenet, ahogyan a több, mint kétszáz dolcsis drága virágcsokromat a kukába hajítja, azzal a beszólással, "ez neki kevés". Bianca vele ellentétben ennek a semmiségnek is örült és akkor, ott a lány kolesz előtt, hosszú hetek óta először gondoltam azt, hogy Bianca Fernandez a legédesebb lány az egész világon. Én pedig, egy utolsó seggfej vagyok, amiért folyamatosan szemétkedek vele..."

Meloni Paige egy "átlagos" huszonéves autista lány. A szülei elváltak, a testvérei pedig kissé eltávolodtak már tőle. Egyetlen támasza az anyukája, de még neki sem tud megnyílni teljesen érzéseiről, gondolatairól. Vagyis, csak nem tartja olyan fontosnak. Egy kicsinek mondható, 10 perces útszakaszban vált mássá minden számára, pár pillanat alatt... mert mégis ki gondolná, hogy a boltból hazajövet felfordul az élete? Ezt viszont csak egy embernek köszönheti... Az a valaki pedig, Park Jimin. |trágár szavak előfordulhatnak a történetben| #🐥