Nem az a kérdés, mikor csókolják meg egymást. Hanem az, ki meri kimondani az igent. A Döntésnyi távolság egy lassan kibomló szerelmi mini sorozat két emberről, akik már tudják, mit éreznek - mégis megállnak egy lépésnyire egymástól. Egy közös főzés, egy majdnem-csók, egy éjszaka, amely nem siet, és egy reggel, ami mindent a helyére tesz. Ez a történet nem a rohanásról szól, hanem a kivárásról. A tiszteletről. Arról a ritka pillanatról, amikor valaki nem vesz el, hanem megvár. Mert néha egyetlen döntésnyi távolság választ el attól, hogy valami igazán elkezdődjön.

Kislány voltam mikor már tudtam azt, hogy más vagyok mint a többiek. Olyan dolgokat láttam és hallottam ami egy hétköznapi ember számára felfoghatatlan. Kb olyan három éves korom óta láttok dolgokat jobban mondva szellemeket. Már óvodába jártam mikor ki találtam magamnak egy képzeletbeli barátot, anyukám nagyon nem is foglalkozott vele hiszen egy időben minden kis gyerek talál ki magának képzeletbeli barátot. Nem is sejtette, hogy ez a képzeletbeli barát fel forgatja majd az életünket. Otthon nagyon sokat játszottunk és tea délutánokat tartottunk vagy orvososat játszottunk a képzeletbeli barátommal. Egyik nap anyukám bejött a szobába és kérdezte hogy mit csinálok. Mondtam neki hogy játszom az új barátommal, kérdezte hogy ki az én barátom mondtam neki hogy tudja ő hogy ki az hiszen ők már régóta ismerték egymást..nem gondolta azt anyukám hogy nagy veszély fenyeget engem... mondtam neki hogy nagyon sokat mesélt róla hogy milyen volt a gyerek kora olyan dolgokat mondtam neki amit sehonnan sem hallhattam. El meséltem neki hogy a tesójával szellemet idéztek és hogy ott valami vagy valakit át hoztak magukkal ami azóta is követi anyukámat azt is elmondta hogy Tod már attól a naptól kezdve vele van és csak várt arra hogy mikor jöhet újból elő, ekkor jöttem én a képbe meglátta hogy magányos vagyok és úgy gondolta hogy "barátkozik velem" elmondtam anyukámnak hogy néz ki Tod mondtam neki hogy egy alacsony embert képzeljen el akinek a kinézete inkább ilyen öreg emberes olyan volt mintha meg lett volna égve.Erre anyukám nagyon mérges lett és megtiltotta hogy játsszak vele úgy gondolta hogy nem tesz jót nekem hogy Toddal barátkozom.Egy kis időre megszűnt mert nem beszéltem vele csak nem számoltunk a következménnyel, egyik nap mikor egyedül játszottam megjelent Tod és mondta nekem hogyha nem játszom vele és nem foglalkozok vele akkor szörnyű dolgok fognak történni..