(ÖTÖDIK RÉSZ) Saviorék bővülnek egy újabb csillagharcos társsal, és egy újabb kalandba keverednek.

Ez a történet Bakugou Katsukiról, és egy lányról fog szólni, akibe első látásra beleszeretett, viszont ezt magának sem akarja beismerni. Eleinte csak játszik a lány érzéseivel, de később rájön, hogy tényleg szereti őt. A lány vajon ad neki még egy esélyt? Ez az első könyv, amit írok, szóval lehet, hogy elég béna lett, de remélem, hogy olvasható. ❗A történet pár helyen eltér az animétől❗ []A helyesírási hibákért bocsánat[]

Ha valaki ránézett egy csillogó szemű vidám lányt látott. Senki sem sejtette hogy az egész csak egy gondosan elkészített álca volt,amely arra készült hogy elrejtse a kíváncsi szemek elől a titkait. De meddig tudunk titkolózni egy olyan személy előtt,aki pont ugyanolyan fájdalmakat élt át? • • • "𝑀𝑖𝑛𝑑𝑒𝑛 𝑒𝑚𝑏𝑒𝑟𝑛𝑒𝑘 𝑠𝑧𝑢̈𝑘𝑠𝑒́𝑔𝑒 𝑣𝑎𝑛 𝑒𝑔𝑦 𝑡𝑎́𝑟𝑠𝑟𝑎,ℎ𝑜𝑔𝑦 𝑒́𝑟𝑒𝑧𝑧𝑒,𝑡𝑎𝑟𝑡𝑜𝑧𝑖𝑘 𝑣𝑎𝑙𝑎𝑘𝑖ℎ𝑒𝑧. 𝐻𝑖𝑠𝑧𝑒𝑛,𝑛𝑒𝑚 𝑏𝑜𝑙𝑦𝑜𝑛𝑔ℎ𝑎𝑡𝑢𝑛𝑘 𝑒𝑔𝑦𝑒𝑑𝑢̈𝑙 𝑎𝑧 𝑒́𝑙𝑒𝑡 𝑢́𝑡𝑣𝑒𝑠𝑧𝑡𝑜̃𝑖𝑏𝑒𝑛,𝑛𝑒𝑚 𝑣í𝑣ℎ𝑎𝑡𝑢𝑛𝑘 𝑚𝑒𝑔 𝑚𝑖𝑛𝑑𝑒𝑛 ℎ𝑎𝑟𝑐𝑜𝑡 𝑒𝑔𝑦𝑒𝑑𝑢̈𝑙 𝑒́𝑠 𝑛𝑒𝑚 𝑙𝑒ℎ𝑒𝑡𝑢̈𝑛𝑘 𝑚𝑖𝑛𝑑𝑖𝑔 𝑒𝑟𝑜̃𝑠𝑒𝑘. 𝑀𝑒𝑟𝑡 𝑠𝑧𝑢̈𝑘𝑠𝑒́𝑔𝑢̈𝑛𝑘 𝑣𝑎𝑛 𝑒𝑔𝑦 𝑡𝑎́𝑟𝑠𝑟𝑎,𝑎𝑘𝑖 𝑙𝑒𝑡𝑜̈𝑟𝑙𝑖 𝑎 𝑘𝑜̈𝑛𝑛𝑦𝑒𝑖𝑛𝑘𝑒𝑡 𝑒́𝑠 𝑎𝑧𝑡 𝑚𝑜𝑛𝑑𝑗𝑎;-𝑁𝑒 𝑓𝑒́𝑙𝑗,𝑐𝑠𝑎𝑘 𝑘𝑢̈𝑧𝑑𝑗 𝑣𝑒𝑙𝑒𝑚!" • • • Kezdés:2022.10.22 Vége: ⚠︎ 16+ illetve 18+előfordulhat!!!!! A történet a modern világban játszódik. Tanár diák szerelem!!! Ez az első könyvem,remélem tetszeni fog 🥰☺️

Once upon a time, I had an extraordinary adventure. I thought that adventure was over, when the beast flew away. But how could I have known what the future would hold? I plan to have this be an extended ending to the game "The Last Guardian", since I wasn't exactly satisfied with the last ending. SPOILER WARNING! This takes place after the end of the game, so the game may be referenced within chapters. This fan fiction will be written in first person- feel free to correct me if you see anything that is otherwise! I do not own or claim to own any part of The Last Guardian. I just want to see them happy.

COLD. That was all I could feel when I felt consciousness begin to welcome me back. At first when I opened my eyes, I could see nothing. The pure inky world around me offered no help to me in terms of vision, and I shook this off as this just being the lights off in the house. But it began to get lighter and lighter as my eyes adjusted to the night. And then as quick as I had made the conclusion I was in my village home, something new crept into the front of my mind as I realized I wasn't home at all. I wasn't even in the village.