A mélység... a félelem... a tengerszint alatti nyomás... te ilyet még nem éreztél. Mire számíthatsz? számíthatsz arra hogy megmentenek? dehogy... nem számíthatsz másra... csak magadra... ahogy hívogat a mélység... egyre inkabb fázom, és félek. Érzem hogy halálom napjáig nem szabadulok innen. És... már nincs az sem olyan messze... Ez a kibaszott bolygó... ez a kibaszott... vírus...

Mit is mondhatnék magamról. Még mindig elgondolkodtat ez a kérdés, hogy "Mesélne magáról egy keveset?,, Hogyan mesélnék lényemről, ha még magam sem tudom, hogy ki vagyok igazán? Lassan már nem tudom hogy mi a valóság, és mi pusztán látomás. Van valaki kit nem is ismerek, pontosabban életében nem is, azonban holtában talán mégis. -Kisasszony.- Kérdően néz rám, az új sulim igazgatója. -Jól van Kisasszony?- -Ohh. Elnézést Uram, csak elbambultam.- Hezitált válaszomat, dadogva formáltam ajkaimmal. -Nevem Madison Moore. Nemrég költöztünk ide Washingtonba Bostonból, anyukámmal és az öcsémmel.- Elakadt szavam, tekintetem üvegessé vált, mikor lehűlni éreztem az igazgatói irodát. -Madison..-Suttogta nevemet fülembe, a már jól ismert hang. Figyelmeztetés! Az új részek, tartalmazhatnak +🔞-as jeleneteket! CSAK SAJÁT FELELŐSSÉGEL OLVASD EL! Befejezve: 2019. December. 13. © Minden jog fenntartva.