" -Jisung nyisd ki az ajtót. Ne zárkózz magadba. -hallom meg Minho hangját az ajtó túloldalán. Kinyitom az ajtót és az előttem álló fiú a kisírt szemeimmel találja szembe magát. Habozás nélkül ölelem magamhoz, amin egy kicsit meg is lepődött, de viszonozta. Ölelése nyugtató hatással volt rám. -Annyira hiányzik Minho. -sírom el magam -Elhiszem Jisung. De én itt vagyok és segítek átvészelni ezt az időszakot. -simogatja a fejem és szorosabban ölel magához"

Erőtveszek magamon és felülök. Rosszalló hanglejtést érzékelek mögülem és a kezemnél fogta visszahúz. -Aludjon ma velem Elizabeth. - Kéri, nekem pedig a szemöldököm az égekbe szökik. -Nekem.. Nekem azt nem szabad.- Hebegem teljesen ledöbbenve. -Királyi parancs.- Folyt el egy mosolyt majd úgy fekszik, hogy karjával megakadályozza, hogy bármerre is tudjak mozdulni.