Egy kis "leírás" a történetről az írói megjegyzéseim előtt : A szerelem árnyalatai egy kedves kis történet lesz két fiatal mágusról, akik teljesen különböző "világban" és családban nőttek fel. De a sors úgydöntött összehozza őket, hogy megváltoztassák egymás életét. Míg a fiúnak szinte az egész élete arról szólt, hogy megfeleljen a családja, legfőképpen az apja magas elvárásainak... (Sikertelenül.) Ráadásul amiatt amiket azért tett, hogy ezt elérje majdnem az egész varazslótársadalom megveti... A lány élete mindig gondtalan és egyszerű volt. Szerető családja volt, akik elfogadták olyannak amilyen és mondhatni mindenki szerette, aki csak egy kicsit is megismerte. Mindketten azthitték, hogy az életük továbbra is abban a mederben fog tovább haladni amit már olyannyira megszoktak... Aztán megismerték egymást! Kedves olvasó! Ez már a harmadik könyvem lesz itt a wattpadan! ( éljen!) Gondolom senkit nem lep meg, hogy egy újabb Draco Malfoy fanficitonról van szó... ( Khm.. Imádom a Harry Pottert, Dracot és persze a zseniális Tom Feltont aki alakítja őt, ha valakinek még nem esett volna le :D) Szóval ez a kis történet egy tipikus háború utáni Roxfortos sztori lesz. ( Újra nyit a Roxfort és a diákok vissza térnek befejezni az iskolát!) A főszereplő mint azt már említettem Draco Malfoy lesz és ismét egy általam kitalált női karakter, ezúttal Madison Johns. Természetesen egy szerelmi történetről van szó, de igyekszem sok erotikát és természetesen humort is belecsempészni akárcsak a másik két könyvembe. Előre is köszönöm, hogy olvassátok! Remélem akkora sikere lesz, mint a másik két könyvemnek! Nagy ölelés nektek tőlem! Puszi Ada

- Lex... - szólalt meg halkan Steve. - Hm? - Soha többet ne titkold el előlem, ha valami életveszélyesbe keveredsz, rendben? - kérdezte lágy, mégis követelödző hangon. Felfelé fordítottam a fejem, hogy lássam az arcát... A holdfény bevilágította a szobámat, így tisztán kitudtam venni az arcvonásait... Nem tűnt dühösnek vagy csalódottnak... Csak pislogott rám a nagy barna szemeivel. Nyílván a válaszomra várt... Az ajkaink pedig megint olyan vészesen közel voltak egymáshoz, hogy zavarba jöttem... - Rendben... - motyogtam halkan, miközben figyeltem, ahogy a tekintete "levándorol" a számra. - Steve... - suttogtam a nevét. Magam se tudom, hogy miért... Majd az én tekintetem is, akaratlanul is lesiklott az ő szájára... 24 órán belül, már másodszor fordult meg a fejemben a kérdés, hogy... Milyen lenne ha csókolóznánk? - Lex... - búgta a fiú a nevemet lágyan, mire rögtön elszakítottam a pillantásomat az ajkairól. A tekintetünk találkozott... Steve nagy barna szemei úgy csillogtak az őket megvilágító holdfényben, mint két szokatlan színű égkő... Mielőtt egyáltalán még végiggondolhattam volna, hogy pontosan mi is történik épp közöttünk... Steve lágyan megcsókólt. Hagytam... Ösztönösen lehunytam a szemem, és visszacsókoltam. Ez a fanfiction a Stanger Things című sorozat egy általam elképzelt átalakított verziója lesz... A "fő szál" a Steve Harrington, Nancy Wheeler, és Jonathan Byers korú szereplők körül fog "forogni". Kiegészülve a történet női főszereplőjével Alexis Jensennel, aki a saját karakterem. És akinek a szemszögéből olvashatjátok az eseményket... Lesz benne minden, ami egy jó kis ifjúsági sztorihoz kell, kiegészülve a Stanger Things hátborzongató fantasys alapelemeivel. Mivel ez a történet egy fanfiction. Az általam hozzáadott vagy megváltoztatott karakter\eken és eseményeken kívül minden má

ℂ𝕒𝕤𝕤 ❦ Cassidy Munson 1985 December 22.-én érkezik meg Hawkinsba. Édesanyja halála után teljesen új életet kell kezdenie, olyan emberek között, akik bár a vérszerint a rokonai, de korábban a létezéséről sem tudtak, éppúgy ahogy ő sem tudott az övékről. Mindennek ellenére a kissé vad természetű lány egész jól boldogul az általa unalmasnak bélyegzett kisvárosban, az újdonsült családján kívűl nem igazán foglalkozik semmivel és senkivel, hisz úgy tervezi érettségi után úgyis elhagyja Hawkinst. De mi lesz vele, mikor kiderül, hogy az Indianai kisváros mégsem annyira unalmas? Mi lesz vele, mikor Hawkins sötét titka magával ragadja? Olvasd el a sztorit és megetudod! 𝕊𝕥𝕖𝕧𝕖 ♛ Steve Harrington már évek óta keresi azt a lányt, aki elfeledteti vele első szerelmét Nancy Wheelert, de sikertelenül. Hiába jóképű, hiába népszerű a nők körében, egyszerűen úgy érzi senki nem illik hozzá, egyik lány sem AZ IGAZI. Vagy talán, csak túl magasra helyezte azt a bizonyos lécet Nancy miatt? Az is lehet! Mégis úgy érzi, még nem adhatja fel... Ha elég kitartó végül csak talál majd valakit, akit legalább annyira tud majd szeretni mint annak idején Nancyt! És akkor, a kérdés már csak az lesz, hogy Nancyvel ellentétben, az a bizonyos lány... Tudja e majd szeretni őt?

A szerelem csoda. És valódi akkor is, ha nem jár együtt könnyekkel. Azt mondják a szerelem fáj... De ez nem igaz! A magány az, ami fáj. Valakinek az elvesztése fáj. A féltékenység fáj. Ezeket a dolgokat mindenki összekeveri a szerelemmel, de valójában a szerelem az, ami képes az összes fájdalmat elfeledtetni, és segít újra csodálatosan érezni magad." "Az őszinte nevetés a boldogság és az önfeledtség titokzatos keveréke, teljesen feloldódunk benne, ilyenkor a személyiség fölött lebegünk, Személy helyett emberré válunk." Jón Kalman Stefánsson

Részlet : - Akkor mi lenne, ha nem arra törekednénk, hogy minden olyan legyen mint régen? - kérdezte Draco csendesen, miközben a kezei között lévő papírpohárral játszott zavarában. - Mi lenne ha elölről kezdenénk? - Elölről? - nézett a viharszürke szemekbe Angelika hitetlenkedve. - Tudom, hogy neked nem szokásod feladni kislány! Halottam elégszer! Sőt ami azt illeti láttam is mások emlékein keresztül. - mondta Draco, miközben igyekezett fogva tartani a volt menyasszonya pillantását. - Az, hogy vissza jöttél gondolom azt jelenti, hogy most sem sikerült feladnod annak ellenére sem, hogy valószínűleg megpróbáltad. - jelentette ki a varázsló higgadtan. - Szóval mivel nem lehet már minden olyan, mint régen... De feladni sem tudod...És őszintén remélem, hogy már nem is akarod... Akkor talán... - hebegte kissé zavartan. - Elkezdhetnénk a dolgot elölről. Mondjuk eljöhetnél velem pár randira. Mit szólsz? - Randizzunk? - kérdezte a kis boszorkány hitetlenkedve, de a szája szélében ott bújkált egy apró mosoly. - Ez most komoly? 🔶 Ez a történet a Tomboló vágy című fanfiction folytatása. Ezért ha valahogy ide keveredtél kedves olvasó... Akkor először a történet első részét ajánlom a figyelmedbe! Aki pedig azt már olvasta! Annak jó szórakozást kívánok a második részhez! Remélem ezt is legalább annyira fogjátok szeretni, mint azt! 🩷🩷🩷 Előre is köszönök minden csillagot, kommentet és levelet! Mindig nagyon jól esnek! Ölel titeket Ada

Részlet : "Angelikának legalább egy percbe, de talán többe is telt mire rá jött mi történik. Nem elég, hogy hagyta, hogy Malfoy megcsókólja de szégyen szemre még vissza is csókolt neki. Mikor végre észhez tért dühösen ellökte magától, sőt még egy pofont is le kevert neki. - Áuuu! Ezt meg most miért kellett? - kérdezte a mardekáros, és olyan képet vágott mint egy durcás kisgyerek. - Miért? Hogy miééért?- kérdezte szinte sikítva.- Mégis mi a jó fészkes fenét képzelsz te magadról Malfoy?? Mégis miért csókóltál meg? Draco szája kissé gúnyos mosolyra húzódott. -Mert kíváncsi voltál, hogy csókolok. Én csak kielégítettem a kiváncsiságodat. - vonta meg a vállát. " 🔶️ Egy általam elképzelt izgalmas szerelmi szálat szeretnék bemutatni ha sikerül. ( Utólag jelentem sikerült. És szerintem nemis akárhogy! ) Szeretném elmondani, hogy az első "storym" amit másokkal is megosztok. A főszereplő Draco Malfoy és egy általam kitalált női karakter. A mellékszereplők szintén a Harry Potter regények szereplői vagy általam elképzelt fiktív karakterek lesznek. Tehát, havalahogy ide keveredtél kedves olvasó... Jó szórakozást!