Minden egy buszon kezdődött. Egy buszon amire minden este pontban 23:30-kor felszállok. Ő pedig egy megállóval később. Egy megálló. Az az egy kibaszott megálló döntötte el véglegesen a sorsomat. A sorsomat aminek a végkifejletében a halál várt, tárt karokkal.

Egy lány aki minden áron elszeretné érni az álmait ,hogy énekjen és önfeledten zenélhessen miközben szívből a világra mosolyog egy kamera segítségével. Sajnos az álmait hátráltatja a rideg valóság amiben ő csak egy törött lelkű árva egy előre eltervezett sakk játszmában amiben végül mattot kap. Ugyan ekkor ő minden áron kiakar törni ebből a sorsból amit más emberek szántak neki és igai zenét akar játszani, teremteni.