Amikor Halloween éjjelén az álom valósággá válik, és szembe kell nézned a félelmeiddel. Amikor a felvágott arcú ismerős pasas a küszöbödön áll, hogy elrabolja a lelked egy darabját, és a szíved. Te pedig engedsz neki, mert reménytelenül szerelmes vagy a fájdalomba... Ő pedig újra itt van, hogy magával vigyen téged. Te mit tennél, ha kiderülne, hogy az exed egy sötét tündér?

Ez egy elátkozott szerelem. Ezt a románcot az Istenek sosem hagyták jóvá, ezért most a két fiatalnak bűnhődnie kell. Egy elátkozott város, egy oda tévedt lány, és egy fiú, aki 365 napja várja őt az elhagyatott lelkével... Vajon a fiatalok megtörik az átkot azzal, hogy felszabadítják az emlékeket?

I alias special connection I Egy világban, ahol minden család sarja természetfeletti gyermek, ahol minden gyermek mellé születésüktől fogva egy védelmező rendeltetett. Ahol nem mindennapi, ha egy Indigónak olyan őrzője van, mint Lavender Hollson. Márpedig a Walder család középső sarjának nem csak a kiteljesedése múlik rajta, hanem az élete is. Egy probléma van. Lavender, aki azért született, hogy védelmezettjét tanítsa és vezesse, mit sem tud arról, hogy mi is ő valójában... * Minden jog fenntartva *

Twinky Pink könyvek novelláit itt olvashatod. <3

Chloét, mint empatát, megbízzák azzal, hogy nyomozza le a kormányt az idegenek integrációjával kapcsolatban, ezzel megvédve azokat az embereket, akik nem rendelkeznek átlagos képeségekkel. Attól tartanak, mivel az idegen asszimilálódás túl sok port kavart, így már ők sem lesznek biztonságban, és kísérleti egerekként végzik az 51-es körzetben. Titokban kell tartaniuk tudásukat, még akkor is, ha emiatt az idegenek kolóniáját pajzsként kell használni. Chloé viszont arra nem számít, hogy a komor, arrogáns, titkokkal teli Tristan Grey egyre jobban felkelti a figyelmét. A probléma az, hogy Tristan idegen, és fogalma nincs arról Chloé micsoda, és mi az a furcsa aura, ami a lányt körül lengi. Mindketten a fajtájukat védik, de talán a végén össze kell fogniuk, mert az igazi gonosz maga a kormány, ami úgy mozgatja őket mintha a muppet bábuk lennének...

Nem kellett volna visszaírnom a szemét kommentelőnek, aki kritizálta a cikkemet az egyetemi lap művészeti rovatában. Nem kellett volna belemennem vele egy perzselő vitába, hogy aztán fantom képek mögé bújt felhasználókként folytassuk a privát üzenetváltásainkat. Nem kellett volna veszélyes vizekre evezni abban a beszélgetésben, de megtörtént, és most már nem tehetek semmit. Legalábbis ezt gondoltam, ameddig az említett seggfej meg nem jelent a tanszéken, és szembe nem állt velem, hogy közölje, megakarja valósítani azt, amikről beszéltünk pár nappal ezelőtt. Ez már önmagában sokknak kellett volna lennie, de nem, mert a világegyetem szeret szívatni, így elém állította az egyetemi hokicsapat sztárjátékosát, Jamie Malrose-t... Igen, ő volt a titkos levelezőpartnerem, és esze ágában sincs elengedni azt, amit történt. A gond csak az, hogy mi szöges ellentétei vagyunk egymásnak. A sportoló, aki szabadidejét diákszövetségis bulikban tölti a reflektorfényben, és én, Brianna Shaw, a zakkant művészcsaj, aki próbál nem megbukni a következő vizsgáján. ᴛᴡɪɴᴋʏ ᴘɪɴᴋ sᴛᴏʀɪᴇs (sᴘɪɴ - ᴏғғ)

Nate Barlowe az NHL sztárjátékosa, az Ice Wolves centere maga a megtestesült... seggfej király! Igen, határozottan egy seggfej a pasas, és nem csak azért mondom, mert számomra sosem volt kedves személy, hanem azért is, mert úgy viselkedik velem, mintha a talpára ragadt rágógumi lennék. Először is, megkérdezte kiskorú vagyok-e... Csak azért mert a dadus interjúra csapzottan érkeztem, smink nélkül, a belemet kiköpve a diploma konzultációm után. Másodszor, megkérdőjelezte a kifogástalan tapasztalatommal és ajánlóleveleimmel, hogy alkalmas lennék-e az általa meghirdetett munkára. Az egyetlen személy, aki miatt elviselem őt bentlakásos dadusként, az a tündéri kisfia, Alex. Egy valamit nem vehet el tőlem Nate, méghozzá azt, hogy a gyereke és én összekapcsolódtunk, és nem csak a dadusa lettem, hanem a legjobb barátja is. Ezt kapd ki seggfej kapitány! Egy valamit viszont nem értek. Ha történetesen utál, akkor késő esténként, amikor kávét készítek magamnak, hogy tanulással virrasszam át az éjszakát, miért figyel rám úgy a konyhapult mögül minden áldott alkalommal, mintha leakarná szaggatni rólam a pizsamámat? Most már biztos. A pasas nem csak egy öntelt idióta, de talán még egy zaklató is. Talán a szobaajtómat is bekellett volna zárnom, miután le támadt egy forró csókkal...