A Sötét Nagyúr, Ő, Akit Nem Nevezünk Nevén, Voldemort nagyúr visszatért. Harry és Lucy Potter minden lehetséges módon próbálják terjeszteni az igazságot, ám ezt nagyban megnehezíti a tény, hogy a Mágiaügyi Minisztérium egyáltalán nem akar hinni nekik. Emiatt lejáratóhadjáratot indítanak a testvérpár ellen, ráadásul Dumbledore-t, a legnagyobb szószólójukat sem kímélik. A varázslótársadalomnak csak igen kis szeglete hisz nekik - ők pedig majdnem mindannyian a Főnix Rendjének, a Voldemort ellen harcoló titkos szervezetnek a tagjai. Harry és Lucy a Roxfortba visszatérve tovább hangoztatják a tényt, hogy Voldemort visszatért. Ám sokan bolondnak, sőt őrültnek tartják őket, ráadásul egy minisztériumi boszorkány, Umbridge vállalja el a sötét varázslatok kivédésének oktatását és átfogó reformokat tervez az egész iskolában. Harry és Lucy végül úgy döntenek, hogy a saját kezükbe veszik a sorsukat: néhány társukkal egy titkos társaságot alapítanak a kastélyban, hogy így készüljenek fel a Voldemort elleni harcra... A Vörös Griffendél élete legnagyobb harcára készül. A Zöld Mardekár úgy érzi, minden neki dolgozik, és nem sok hiányzik már a győzelméhez. Az események messzebbre sodorják őket egymástól, mint korábban bármikor, azt azonban egyikük sem sejti, hogy a kettejük élete valójában egymástól függ... (Minden jog J.K. Rowlingot és a kiadókat illeti, kivéve a saját karakteremet és a vele járó változtatásokat. Ez egy fanfiction, csakis szórakoztatási célból készült, nekem ebből semmilyen hasznom nem származik.)

Chernalban, a királyi várban egy nagyszabású bál van készülőben, arra viszont már senki sem számít, hogy az estnek egy furcsa fordulat fog véget vetni: a titokzatos lázadók ugyanis átlépnek egy határt, ezzel felborítva a törékeny békét az ellenállók és az uralkodó között. Manaf király idősebbik lánya, Anisa Taghian sem gondolta volna egykor, hogy bármilyen módon is belecsöppenhet a lázadók ügyeibe. Most azonban nagyon úgy tűnik, hogy az ellenállóknak még komoly terveik vannak vele, és nem fogják hagyni, hogy csak úgy békésen elmeneküljön, ahogy azt eredetileg szerette volna. Adan Craiton azt hitte, könnyű dolga lesz: elrabolja a trónörökös hercegnőt, hogy aztán felhasználhassák őt a birodalom trónjáért folytatott egyre kockázatosabb harcban. És kész. Ennyi volt az ő része, ennek így kellett volna történnie. Ő nem kért idegtépően arrogáns mesterlövészeket, akik csak úgy hozzákötözik az embert egy fához, sem egy nyakába szakadt tolvajbandát, egy alakváltó kisfiúra meg aztán főleg nem volt szüksége. A kényes, szükségtelenül sokat beszélő hercegnőről már nem is beszélve. Időközben aztán a múlt titkaira is fény derül, így pedig már sem Adan, sem Anisa számára nem olyan egyszerűek a dolgok, mint amilyennek eleinte tűntek. Hiszen Aethelon ősi legendái nem alaptalanok. A sötétben furcsa teremtmények rejtőznek, és bizony nem felejtenek. Vajon a lázadók, a király, vagy valami sokkal rosszabb jelenti a valódi fenyegetést? [2017.01.08. ~ 2017.07.08] A fejlécképekért köszönet a kedves Mithrelnek! /BEFEJEZETLEN TRILÓGIA, nem várható folytatás, csak saját felelősségre/

Hewieta Felore fehér: a haja, a bőre, sőt, még a vére is. Ha az apja nem lenne a Felső Erőd neves parancsnoka, az emberek birodalmában már rég halálra ítélték volna a külseje miatt. Attól a pillanattól fogva azonban, hogy megtalálják őt egy határőr hullája mellett, egyre kevesebben bíznak meg benne az erődben. Egyik napról a másikra aztán váratlanul kitör a káosz, a fiatal lánynak pedig menekülnie kell: teljesen magára marad egy olyan világban, ahol minden kizárólagosan vörös vagy fehér. Gyilkos vagy áldozat. Ember vagy vérmágus. Csak rajtad múlik, kiben bízol meg, amikor végül elszabadul a pokol. [2017.11. 05. ~ 2018. 08. 22.] /előzmény: Arctalanok/