Emily megismerkedik mostohabátyjával, aki eleinte kissé tartózkodó, aztán végül egészen jól összekovácsolódnak. Talán túlságosan jól...

Szeretek ide járni. Igazán. A Roxfort a második otthonom -mivel az év több mint háromnegyedét itt töltöm-. Persze szívesebben lennék otthon. Ezzel van egy kis probléma, öhm, az apám az igazgató. Röviden: nem elég, hogy tíz hónapot itt töltök, és a diákok is, és a tanárok is halálra szívatnak, még a nyár egy részét is itt töltöm, és nézem, hogy apu dolgozik. Persze minden gyerek utál, és irigyel, mert azt hiszik, hogy nekem könnyebb dolgom van, mint nekik. Pedig ez nem így van, sőt, vagyis nem tudom. Annyit tudok, hogy úgy tűnik velem minden tanár szigorúan bánik. Borzasztó rossz érzés, ha kivételeznek veled. A Teszlek Süveg hollóhátasnak akart osztani, de apám azt akarta, hogy griffendéles legyek. A tanulás ugyan az erősségem, és nem vagyok bátor. Mégsem lettem hollóhátas, de griffendéles sem. Mardekáros lettem. A család szégyene. 2016.09.04.-#36 in Romantikus 2019.01.07.-#29 in Hogwarts