Van egy középiskola Miyagiban, az egykor híres Karasunotól nem messze: ez a Kōmorishi Kōkō, amelynek női röplabdacsapata edző híján már egy évtizede a Varjakkal gyakorol. A 2012-es év azonban rosszul kezdődik számukra: Ukai Ikkei kórházba kerül, és még miután jobban lesz, sem akar visszatérni régi pozíciójába. Mi több, egy rejtélyes eredetű, hamis vád miatt a Kōmorishit kitiltják a női bajnokságokról; és Shinju, a csapatkapitány nem lát más megoldást, mint - lejjebb vitt hálóval és ponthatárral ugyan, de - benevezni a férfi mezőnybe. De vajon elérhetnek-e így bármit is? Van-e értelme nem az eredményekért, pusztán a röplabda iránti szeretetért elveretni magukat újra, sebeket és zúzódásokat gyűjteni, a biztos vereség tudatában pályára állni minden egyes meccsen? A Kōmorishi azonban nem hajlandó belenyugodni a reménytelenségbe. Az idén átiratkozott tokyoi sztárjátékos, Naoi Kimiko javaslatát követve utaznak a Karasunoval mindenhova, újabb és újabb riválisokat keresnek, és keményebben edzenek, mint valaha - vagyis pontosan azt teszik, amit iskolájuk jelmondata tanít: ha elbuksz hétszer, állj fel nyolcadszor is. Az esetleges más fanfictionokhoz való hasonlóság csupán a véletlen műve.

"NEM VÁGOM MI TÖRTÉNIK EZEN AZ ÓRÁN... KIJÖSSZ EGY CIGIRE?" melyben hét fiatal próbálja túlélni az egyetemi éveit úgy, hogy nem nagyon tudják mit is csinálnak.

𝐇𝐢𝐧𝐚𝐭𝐚 𝐒𝐡𝐨𝐲𝐨 két év után tér vissza Brazíliából Japánba. Megvéltozott kívül belül, nem csak barnább lett, de erősebb. Sokkal erősebb. Készen áll, hogy szembeszálljon legnagyobb riválisával, Kageyama Tobióval ezzel egyidőben megvalósítva az álmát, amiért már iskolás kora óta küzd: hogy a japán röplabda megkerülhetetlen ütője lehessen. A céloktól és a magára szedett erőtül elvakultan azonban egyáltalán nem számít arra, hogy amint hazatér, sokkal nagyobb harc vár rá a röplabdánál: szembe kell néznie a kishúgával, aki már közel sem olyan, mint volt, amikor két évvel ezelőtt elment. 𝐇𝐢𝐧𝐚𝐭𝐚 𝐍𝐚𝐭𝐬𝐮 egy vérig sértett tinédzser, aki csak azért alszik a bátyja középiskolai röplabdamezében, hogy emlékeztesse magát, két dolgot gyűlöl az életben: a röplabdát és az annak teljesen behódolt testvérét, Hinata Shoyot. Bármit megtenne, hogy elfelejtse a múltat, amiben mindkettő jelentős szerepet töltött be, ezért is ment egy olyan iskolába, amiről sosem hallott a bátyja középiskolás történeteiben, a Niiyama Lánygimnáziumba. A terve viszont már az első napjain megbukik, amikor Teshima Riko, a röplabdacsapat kapitánya kiszemeli őt, azzal a céllal, hogy közösen öljék meg a Karasuno egyre csak növekvő röplabdaörökségét. Azt, amit anno Hinata Shoyo és Kageyama Tobio kezdett el.

"A gondolataim elcsendesednek, ahogy hátrálok két lépést, a szemem már a labdán. Most nem számít az éhség; nem számít, hogy Rin ki tudja merre, kivel focizik épp; nem számít, hogy a gyomrom enyhe, de folyamatos görcsben áll a lebukás miatt, amióta csak betettem ide a lábam. Semmi sem számít, csak én vagyok és a labda, a lelkem fekete-fehér tükörképe." Itoshi Mei előbb tudott focizni, mint beszélni. Egy jogi kiskapunak köszönhetően az iskolája fiúcsapatában játszik, a bajnokságban pedig csak néhány gól a lemaradása ikerbátyja, Itoshi Rin mögött. Aggresszív, öntudatos és tehetséges játékával már rég helyet kapott volna az U20-as válogatottban, ha fiúnak születik, így azonban csak a középiskolás meccsek várnak rá, mielőtt tizennyolc évesen végleg ki kell lépnie a férfi futball világából. Amikor azonban tudomást szerez róla, hogy edzője egy titokzatos kiképzőprogramba regisztrálta a bátyját, kiharcolja magának, hogy ő is elmehessen. Így kerül a Blue Lockba, kétszázkilencvenkilenc fiú közé, ahol jóval nagyobb problémákkal is meg kell küzdenie, mint az álneve megszokása és az egyedül zuhanyzás. A képességeit ugyan elismerik a pályán, a csapatmunka azonban nem tartozik az erősségei közé - ez pedig hatványozottan igaz, amikor több, magához hasonló őstehetséggel kellene együtt dolgoznia. Miközben pedig makacsul küzdi magát egyre feljebb a rangsorban, Itoshi Sae legyőzésének képét időnként zavaros, sosem tapasztalt érzések homályosítják el. A kérdés már csak annyi, hogy a versenyszelleme vagy a szíve kerekedik felül egy ilyen kiélezett helyzetben, ahol a fiú, akibe vesztére szerelmes lesz, az egyik vetélytársa - ha nem a legnagyobb. Az esetleges, más fanfictionokhoz való hasonlóság csupán a véletlen műve. Minden jog Kaneshiro Muneyukit illeti.

₂₀₂₀.₁₀.₃₀ - ₂₀₂₁.₀₂.₁₆ féltem, hogy a szilánkok megsebesítenek téged, de te csak mosolyogtál, és elfogadtál. AU! Shattered Heart Disease /fantasy infused romance/ /anime, haikyuu!/

"Mi van ha az én és a te univerzumod között az a kis eltérés van, hogy az enyémben összejöttünk, és... és én élek?" Az univerzumok úgy vannak összevarrva mint egy könyv lapjai; amikor összérnek könnyedén áttudsz rajtuk sétálni egy másikba. Általában senki sem venné észre, hogyha valami megváltozik. Lehetséges, hogy csak egyel kevesebb kanál lesz a Földön. Lehet csak annyi is, hogy egy kutyát Kokó helyett Foltosnak neveztek el mondjuk Új-Zélandon. Egyszerűen csak folytatod tovább az életed. Kivéve akkor amikor Oikawa Tooru átsétál a szomszédos univerzumból, ahhoz az Iwaizumi Hajiméhez aki éppen akkor ért haza a temetéséről.

!! A történet teljes mértékben hqheaven-höz tartozik, én csak lefordítottam !! Az emberek azt mondják, hogy lehetetlen elkerülni a halált... de vajon igaz ez? Ahelyett, hogy a kaszás könnyedén megtudta volna ölni a fiatal fiút azt vette észre, hogy ez mégsem olyan egyszerű. Ugyanis a fiú túl lusta ahoz, hogy meghaljon. TW: megjelenik benne a halál, csúnya szavak (Saját borító)

,,- Mondták már neked, hogy nagyon aranyos amikor ideges vagy, ugye? - kapta le magáról a fekete ruhát amit egy mozdulattal át is lendített a hátam mögött és szorosan rákötötte a derekamra. - Öhm... Nem. - figyeltem zavartan a fiút, és kellemesen érzékeltem a közelsége miatt az orromba szökött illatát. - Rendben. - nyúlt a fejemhez, majd végigsimított a hajamon. - Most se fogják. - vágta zsebre a kezeit halványan mosolyogva, majd egy szál rövidujjúban elindult az osztálya felé, nekem pedig a döbbenettől és a sértetségtől szétnyíltak az ajkaim. - Bunkó! - vágtam hozzá mérgesen, majd miután a fiú felröhögött egy pillanatra felém fordult: ..." 2020 szeptember -

Két ember, akik képtelenek megérteni a másikat, avagy az érzelmi analfabéták balladája~ Kageyama x OC fanfiction~ Következő rész: Értelmetlen ¡Figyelem¡ ¡Ne várjatok sokat ettől a könyvtől, csupán azért írtam, mivel egyetlen egy szereplő van a Haikyuuban, akit nem tudok megérteni: Kageyama Tobio¡ ¡A történet spoilereket tartalmaz az animéből, a mangát nagyjából a 206-7. Chapterig követi¡ ¡Káromkodás, 16+ és mi egy más megtalálható benne¡ 2019. 08. 12. #2 in haikyuu